Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Géra Eleonóra: A 18 századi Pest-Buda hétköznapi élete a források tükrében
Közlemények zelhetetlen lett volna a döntéshozatal. Sok a másolat és a duplum, érezhetően ezeknek az anyagoknak tömeges voltuk miatt nem tulajdonítottak, akkora jelentőséget, hogy tárgy szerint csoportosítva máshol helyezzék el. A tanácsi levelezés utókor számára legértékesebb része inkább a viszonylag nagy számban megmaradt, többségében helyiek által saját kezűleg írt vagy meghatalmazottja által készített beadvány. A hétköznapi városlakó folyamodványát a kortársak nem tartották túl értékesnek, egyedinek, ezért maradtak a kvártélyozási listák mellett. Ennyi nem feltétlenül jogi nyelvezettel megfogalmazott, gyakran még a szokásos kliséket is nélkülöző, egyéni hangvételű iratot más levéltári egységekben csak elvétve találni, mint a levelezésekben. A tanácsi levelezés értékét emeli, hogy a beadványt gyakran kiegészítették az eljárás során keletkezett egyéb dokumentumokkal (pl. az ügy tanácsi referensének jelentése, bizottsági jelentés, szakértői szemle jegyzőkönyve) és a végső döntéssel. Szorosan a jegyzőkönyvekhez és a tanácsi levelezéshez kapcsolódik a városok bécsi és pozsonyi ügyvivőivel folytatott ágensi levelezése,30 amely az igazgatástörténeten túlmenően ugyancsak szolgáltathat információkat magánszemélyek vitás ügyeiről, illetve a közösség egészét foglalkoztató eseményekről (pl. a zsidók boltjainak bezáratása, rendkívüli időjárási viszonyok, rossz termés). Budán a jegyzőkönyvek vizsgálatát a már említett anyagokon kívül célszerű kiegészíteni a Miscellanea,31 vagyis a vegyes anyag régi, sorszámozott részének átnézésével. Ez tulajdonképpen nem más, mint a legfontosabb, legkényesebb városi ügyekből létrehozott gyűjtemény. Ide csoportosították a tanácsi levelezésbe sorolt dokumentumoknál egyedibb, fajsúlyosabb aktákat, melyek gyors kikeresését külön korabeli segédlet segíti. Ebben az állagban található a polgárság által az adósságok ügyében kihallgatott polgármesterhez intézett kérdések jegyzéke, a városi belső ellenzék ténykedésére utaló dokumentumok, a legvagyonosabb polgárok (pl. polgármesterek, kereskedők) örökösödési ügyei házassági szerződésekkel és végrendeletek tömegével. A végrendeletek és hagyatékok forrásértéke A keresett személyekről, családokról - miután sikerült tisztázni, hogy valóban a város joghatósága alá tartoztak - a legtöbb személyes információt a végrendeletekből és a hagyatéki anyagokból lehet gyűjteni.32 Nem szabad elfelejteni, hogy a barokk szellemiségének jegyében a végrendelettel elsősorban túlvilági boldogulását igyekeztek biztosítani, ezért a dokumentumok többsége egyben a végrendelkező vallásos érzületét hivatott kifejezni. Különösen igaz ez olyan személyeknél, akik más vallásról tértek át katolikus hitre. Pesten és Budán protestánsok nem telepedhettek meg, az ortodoxok a végrendelkezést saját közösségükön belül intézték, így a korszakból nem katolikus valláshoz kötődő végrendelet 30 Országos szinten is egyedülálló mennyiségű és minőségű a Budán megmaradt ágensi levelezés. BFL IV.1002.k. 31 BFL IV.1002.uu. 32 Buda és Pest végrendeleteiből forráskiadvány eddig nem készült. 44
