Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Kilátó - Bernád Rita: A romániai egyházi levéltárak a világháló vonzásában

Bernád Rita: A romániai egyházi levéltárak a világháló vonzásában

ingó és ingatlan tulajdonaikat, beleértve értékes levéltáraikat is. A megsemmisüléstől megmenekült iratok egy része templomaik ortodox kézre kerülésével az ortodox egyház kezelésébe került, számottevő része pedig az 1960-as évek második felében megalakult megyei levéltárakba. Az 1990-ben újjászerveződött öt görög katolikus egyházmegye (gyulafehérvár-fogarasi, lugosi, nagyváradi, kolozsvár- szamosújvári és máramarosi) mindmáig küzd egykori templomainak és plébániáinak visszaszerzéséért. A nagyváradi egyházmegye kivételével, amely évekig elhúzódó törvényszéki pernek köszönhetően 2011-ben visszanyerte tulajdonjogát levéltára fölött, a többi egyházmegye ma is nélkülözi történeti archívumait.

Röviden érdemes megemlíteni a felekezeti anyakönyvek államosítását is, melynek következtében ezres nagyságrendű anyakönyvi kötetek kerültek az egyházak tulajdonából állami kezelésbe. Az Állami Levéltár Igazgatósága 1950. június 7-én hozott 153-as számot viselő törvényerejű elnöki rendelettel kötelezte az egyházközségeket, hogy „megőrzés végett" adják át az 1870-1895 közötti időszak anyakönyveit, melyeket egy hónap múlva július 7-én vettek át a néptanácsok keretén belül működő állami anyakönyvi hivatalok. Az 1952. évi belügyminisztériumi rendelet értelmében ugyanakkor az átadási kötelezettséget „mentés" címszó alatt az 1870 előtt keletkezett anyakönyvekre is kiterjesztették, majd ezt a felszólítást 1971-ben is megismételték. A begyűjtött anyakönyvek kezdetben a néptanácsok anyakönyvi hivatalaihoz kerültek, majd a területileg országos hálózattá szervezett állami levéltárakhoz.1 Ezek az anyakönyvek - az egyházi vezetés többszöri visszaigénylési próbálkozása ellenére is - mindmáig a Román Állami Levéltár tulajdonát képezik. Az egyházi anyakönyvek Európa-szerte a legkuta- tottabb fondnak számítanak, mégis közzétételükben a megyei levéltárak részéről nem történt előrelépés.

Az alábbiakban felekezetenként ismertetjük az egyházi levéltárak jelenlegi helyzetét.

Római katolikus levéltárak

Az országban jelenleg összesen hat katolikus egyházmegye létezik: az 1009-ben Szent István király által alapított gyulafehérvári érsekség, az 1020 körül létesített nagyváradi püspökség, az 1030-ban alapított egykori Csanádi püspökség Trianon utáni utódintézménye a temesvári püspökség, az 1804-ben létrehozott szatmári püspökség, az 1883-ban alapított bukaresti érsekség és az 1884-ben alakult jászvásári püspökség. Hierarchiailag a bukaresti és a gyulafehérvári érsekségek egyenesen Rómának az alárendeltjei, míg a nagyváradi, a temesvári, a szatmári és a jászvásári egyházmegyék a bukaresti érsekség szuffragáneusai. Mind a hat egyházmegye figyelemreméltó történeti forrásanyaggal rendelkezik. A bukaresti és a jászvásári néhány száz folyóméternyi levéltáraknak közös levéltáros alkalmazottja van, a kutatás előzetes bejelentkezés alapján történik. Ezekben a levéltárakban nem folyik adatbázis-építési tevékenység, sem digitalizálás, egy1 GYFL, Püspöki Iratok, Körlevelek. 1536/1950,1214/1952.; Bernád, 2012.17-22.

291