Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Kilátó - Bernád Rita: A romániai egyházi levéltárak a világháló vonzásában
Kilátó előre a fondok leltározását és egyes állagok jegyzékelését végzik. A középkori Erdély területén működő másik négy egyházmegye az utóbbi másfél évtizedben nyilvános levéltárként tette elérhetővé írásos forrásait, levéltári gyűjteményeit. Ezeket az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Az első ezredforduló táján alapított erdélyi püspökség jelentős szerepet játszott a középkorban, amely egy figyelemreméltó levéltár létezését is feltételezi. A Szent Mihályról nevezett gyulafehérvári székeskáptalan alapítását és szervezését Szent Lászlónak tulajdonítja a történetírás. Sajnos a káptalani levéltár legrégebbi okmányainak nagy része elpusztult a történelem folyamán.21241-ben, a tatárjáráskor a levéltárat felégették,3 1277-ben a szászok támadásai, a 16. századtól pedig a fejedelmi belharcok miatt semmisült meg sok irat. 1600-1601-ben Mihály vajda ostroma,4 1603-ban Székely Mózes és Bethlen Gábor ütközete, 1658 és 1661-ben5 a tatár-mongol betörés, 1758-ban a székesegyház tetőzetének és tornyának véletlenszerű kigyulladása, 1848/1849-ben a magyar szabadságharc, majd a világháborúk során tűnt el számos okmány.6 Mintegy 160 éves szünetelés után az erdélyi (gyulafehérvári) püspökség 1715- ben tért vissza ősi székhelyére. Ekkor III. Károly király visszaadta a várban lévő székesegyházat a katolikus egyháznak, ahol megkezdődhetett a hivatali ügyvitel, s egyben a még fellelhető régi dokumentumok összegyűjtése. A hiteleshelyi országos levéltár már 1729-ben egyházi felügyelet alá került, majd az 1743-1744. évi országgyűlés visszaszolgáltatta a gyulafehérvári káptalani és a kolozsmo- nostori konventi levéltárakat, és velük együtt visszaálltak a hiteleshelyi teendők is.7 Ekkortól Gyulafehérvárra szálltak az egykori kolozsmonostori konvent hiteleshelyi feladatai. Működésüket több állami törvény is szabályozta.8 Az 1882. június 15-én megjelent 23. törvénycikk kimondta a gyulafehérvári káptalani, a kolozsmonostori konventi, valamint az erdélyi országos levéltár magyar országos levéltárral való egyesítését.9 A törvény csak az országos vonatkozású iratok Budapestre szállítását írta elő, az egyházmegyével kapcsolatos irat2 A káptalan első, fennmaradt regisztrumtöredékéhez lásd Györffy, 1983.; Marton, 1993. 21. 3 GYFL: Canonica Visitationes, A gyulafehérvári székesegyház és káptalan vizitációja 1821. 4 Dóka-Müller-Réfi Oszkó, 2000. 69. Giorgio Basta császári hadvezér és Vitéz Mihály katonái nagy pusztítást vittek véghez Nagyenyeden és Gyulafehérváron, feltörték a fejedelmi levéltárat, karddal összevagdalták az iratokat, egy részét pedig magukkal hurcolták. 5 Uo. 76. 6 Schematismus, 1882.12.; Léstyán, 1992.11-12. 7 Trócsányi, 1973.126.; Karácsonyi, 1915. 262.; Boros, 1964. 22. 8 Magyar törvénytár: 1765: XI., 1807: XIV, 1868: LIV. 9 Magyar törvénytár. 1882-1883. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 93. Noha már a Magyar Országos Levéltár megalakulásakor 1753-1754 és 1848 években is történt kísérlet az erdélyi hiteleshelyi (gyulafehérvári káptalani és kolozsmonostori konventi) anyag országos levéltárba való vitelére, ez csak 1882-ben valósult meg. (Dóka-Müller-Réfi Oszkó, 2000. 99., 159.) 292
