Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmi kancellária regisztrumvezetési gyakorlata a 16 században
Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmi kancellária regisztrumvezetési gyakorlata a 16. században A fenti adatok egyidejűleg arra engednek következtetni, hogy az említett fejedelmek, valamint Csáky István főkapitánysága idején a liber régiósokat a kancellárián őrizték, és közvetlenül a kancellár, majd a secretarius kezelése alatt álltak (a nevezettek ezért intézték parancsukat a kancellárnak vagy a secretariusnak), de az azt követő ugyancsak zavaros időkben, ezeket a másolati könyveket - alighanem a rendek kezdeményezésére, akik pontosan felmérték azok jelentőségét - bizonyos időre áthelyezték a nagyobb biztonságot nyújtó káptalani levéltárba.110 Említettük, hogy Izabella királyné kegynyilvánító intézkedései egy év alatt csupán 62 oldalt töltöttek meg liber régiósában. Összehasonlításként megvizsgáltuk a Báthory Zsigmond korabeli királyi könyveket, melyek közül például a második kötet 627 oldalon 397 bejegyzést (az 1587. szeptember-1589. december közötti periódusból), a negyedik pedig 500 oldalon 366 bejegyzést tartalmaz (az 1601. már- cius-1602. július közötti periódusból).111 A különbség tehát igen jelentős, ami egyidejűleg jól mutatja az 1550-es évek második felében meginduló, valamint a század végére szervezett intézménnyé fejlődő kancellária ügyforgalmának alakulását is. Úgy tűnik, nem csupán a fejedelmi nagyobb kancellárián vezettek másolati könyveket még a 16. század második felében. Rákóczi György fejedelemnek Torockai Mihály ítélőmesterhez intézett 1631. december 6-i parancsából tudjuk meg, hogy Gyulaii Zsuzsannának - előbb Hadadi Wesselényi Pál, majd Köpcsényi Liszti Ferenc özvegyének - jogai védelmére szüksége volt a Hadad várához tartozó jószágok és birtokjogok publicalásáról, valamint a leánynegyed kihasításáról szóló ítéletlevél párjára, mely az ítélőmesternél levő bizonyos „könyvekbe" talán be volt másolva (in quibusdam libris, stylis et exemplaribus apud te habitis forsitan fuissent conscriptae et haberentur connotatae). Ezért meghagyja Torockainak, hogy a nála levő könyvekben (in dictis libris et exemplaribus apud te habitis) a szóban forgó ítéletlevél párját keresse meg, és arról bírói pecséttel megerősített átiratot állítson ki Gyulafi Zsuzsanna részére. Az ítélőmester december 9-én jelentette a fejedelemnek, hogy az okirat - azaz Báthory Zsigmond vajdának Wesselényi Miklós protonotariushoz intézett, a magvaszakadt Jakcsi Boldizsár jószágainak a fiscus részére történő iktatásáról, valamint a hitbér és a leánynegyed elkülönítéséről szóló 1582. augusztus 9-i parancsának - párját megtalálta (paria praescriptarum litterarum ...in quodam stylo et exemplari apud me habito diligenter requisivi et reinveni), és azt oklevelébe átírva bírósági pecsét alatt kiadta Gyulafi Zsuzsannának.112 A fentiek tehát arra engednek következtetni, hogy Torockai Mihály kezénél volt liber regiust 1603-ban még a káptalani levéltárban őrizték, valamikor tehát ezután került át a konvent archívumába. 110 Jakó, 1998.109. 111 Báthory Zsigmond négy kötet királyi könyve egyébként több mint 1600 bejegyzést tartalmaz. 112 SJAN Cluj, Wesselényi cs. zsibói lt., 5. doboz (évrendezett iratok). Az említett adatokat Bogdándi Zsolt is bedolgozta Wesselényi Miklós ítélőmesterről írt tanulmányába, de azokat elsősorban nem másolati könyvek létének igazolására, hanem annak bizonyítására használta fel, hogy „az ítélőmesterek - a hiteleshelyek mintájára - iratmegőrző szerepet is elláttak, Wesselényi hivatali működésének iratanyagát pedig szinte fél évszázaddal halála után is hűen őrizte még Thoroczkai Mihály." L. Bogdándi, 2013. 243. L. még: SJAN Cluj, Wesselényi cs. zsibói lt., nr. 371., föl. 12r. 19
