Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Közlemények - Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmi kancellária regisztrumvezetési gyakorlata a 16 században

Közlemények

principis,n Reformata ex commissione principis72 stb. Esetenként a jegyzetek arról is árulkodnak, hogy a szövegen milyen módosításokat eszközöltek: pl. Haec clausula est omissa iussu illustrissimi principis,71 72 73 Correcta iussu illustrissimi principis propter particulam additam,74 Reformatae ex speciali mandato illustrissimi principis die et anno notato.75 Több jegyzet utal arra, hogy az illető bejegyzés eredetijét nem adták ki vagy érvénytelenítették: pl. Haec donatio non est extradata,76 Retenta est haec donatio iussu principis illustrissimi,77 Non sunt extradatae, sed potius invalidatae, cassatae et annihilatae.78 Egyes jegyzetekből pedig az derül ki, hogy a bejegyzés javított szövegét újra bemásolták: pl. Haec tabula testamentaria reformata ex iussu illustrissimi principis etc. et inferius denuo descripta,79 80 Correcta et inferius denuo scripta,30 Haec donatio inferius descripta reperietur.81 A bejegyzés szövegén eszközölt javítások, változtatások kisebb-nagyobb mértékben módosították az eredeti intézkedést. Feltehetően a tisztázat kézbesítésekor jelezte az oklevélnyerő fél az esetleges pontatlanságokat vagy hiányokat, melyek javításra szorultak. Ilyenkor a kancellárián újabb oklevelet állítottak ki, amely természetesen a módosított szöveget tartalmazta, a királyi könyvbe pedig - az esetek többségében - nem másolták be ismét a szöveget, hanem a javításokat rávezették a már meglévő bejegyzésre. Mint említettük, van arra is eset, amikor a kisebb-nagyobb tartalmi változtatások mellett módosították a bejegyzés napi, havi, ritkábban pedig évi keltezését is. Erre feltehetően akkor került sor, amikor az eredeti intézkedés - az oklevélnyerő fél kérésére, illetve a fejedelem jóváhagyása mellett - lényeges pontjaiban módosult (pl. változott az örökösök köre), voltaképpen újabb döntés született az oklevélbe foglalt ügyben. Az erről kiállított oklevél - s következésképpen a bejegyzés javított - keltezése tehát ennek az újabb döntésnek az időpontját adja meg.82 Végezetül

71 Uo. 1057., 1071., 1180. Itt jegyezzük meg, hogy - minden valószínűség szerint - különbséget kell tennünk az „ex mandato speciali principis" és az „ex comissione/iussu principis" között, de a kérdés megválaszolására csupán akkor kerülhet sor, miután alaposabb betekintést nyerünk a kancelláriai ügyvitel menetébe.

72 Uo. 1195.

73 Uo. 271.

74 Uo. 876.

75 Uo. 1168. A bejegyzés eredetijének 1590. március 16-i átirata természetesen a javított keltezést adja meg. Vö. MNL OL P 702 1. tétel, 4. téka. L. még: ErdKirKv, 2003-2005. 1/3.1147., 1166., 1169., 1193.

76 ErdKirKv, 2003-2005. 1/3. 570. Feltehetően azért nem került sor az adománylevél kiadására, mert Báthory Zsigmond két nappal korábban, 1584. szeptember 26-án ugyanazon birtokrészt másik - a jószág előző tulajdonosát illetően eltérő adatokat tartalmazó - oklevelével már a kedvezményezetteknek adta. Vö. SJAN Cluj, ColDocMed, Bálintitt cs. lt., nr. 115-116.

77 ErdKirKv, 2003-2005. 1/3.910.

78 Uo. 1775.

79 Uo. 733.

80 Uo. 843., 1013., 1430., 1531., 1653., 1657.

81 Uo. 958. Az érvénytelenített bejegyzés mellett a „Correcta ex iussu illustrissimi principis" jegyzet is feltűnik, ami arra utal, hogy előbb a javítás mellett döntöttek, később viszont újból bemásolták a szöveget.

82 Uo. 1196. Vö. MNL OL F 15 37. köt., föl. 36.; MNL OL F 17 Comitatus Dobocensis, lit. V, nr. 38.; L. még: ErdKirKv, 2003-2005.1/3.1357. Vö. MNL OL F 2 33. köt., föl. 172v-173r.

14