Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Forrásközlések - Gecsényi Lajos: Iratok a magyar emigráció történetéhez -Bartók László bécsi követ és Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követ levélváltása (1947-1948)

Gecsényi Lajos: Iratok a magyar emigráció történetéhez Aladár (1903-1988) volt washingtoni követ és Bartók László (1896-1963) volt bé­csi követ, a két tapasztalt karrier-diplomata 1947 júliusa és 1948 februárja között folytatott levelezése, melyből ízelítőt kaphatunk mindabból, ami a két földrészen helyüket kereső magyar politikusokkal történt. Szegedy-Maszák egykori berlini követségi titkár, 1943-ban a M. Kir. Külügy­minisztérium politikai osztályának vezetője, a német megszállást követően dachaui fogoly, a demokratikus Magyarország első követi rangú képviselője Washingtonban, báró Kornfeld Móric nagyiparos, bankár veje, műveltségé­vel, tisztánlátásával és kiegyensúlyozottságával a legtapasztaltabb magyar diplomaták egyikének számított. Világosan látta a hazájában bekövetkezett változások súlyát és irányát, tudta, hogy a nemzetközi helyzet vajmi kevés lehe­tőséget ad belátható időn belül Magyarországnak a szovjet befolyási övezetből történő kiszakadására. Ezért az emigránsoknak hosszú távra kell berendezked­niük, és a lehetőségekhez mérten keresniük kell az összefogást - fogalmazta meg többek között. Követi posztjáról történt eltávolítását követően bekapcso­lódott az emigráció szervezésébe, ám amikor úgy érezte, hogy demokratikus értékrendje veszélybe kerülhet, zokszó nélkül visszavonult az aktív politizá­lástól. Hamarosan, mint az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának vezetője vállalt szerepet.6 Levelezőtársa, Bartók László személye lényegesen kevésbé ismert. 1919-től, az önálló magyar diplomácia létrejöttétől kezdve, rövid időtől eltekintve, mi­közben végigjárta a külügyi ranglétrát, folyamatosan külföldön képviselte az országot. Volt beosztott diplomata Varsóban, Prágában, Belgrádban, vezette az újonnan felállított pozsonyi konzulátust 1927-1935, volt Magyarország népszö­vetségi delegációjának helyettes vezetője 1936-1939 között. 1939-től Zágrábban konzul, később főkonzul, majd az újonnan létrejött Horvát Államban a ma­gyar követség első beosztottja, mígnem 1944-ben lemondott és Svájcba emig­rált, ekkor hivatalosan nyugdíjba küldték. A háborút követően az újjászervezett Külügyminisztérium vezetői hívták őt haza 1945 decemberében, s hamarosan a békeelőkészítő bizottságban kapott helyet, majd a csehszlovák-magyar lakos­ságcserével kapcsolatos intézkedéseket előkészítő csoport vezetője lett. 1946. május végén I. osztályú követségi tanácsosként megbízták őt a hivatalosan fel­számolás alatt álló bécsi főkonzulátus vezetésével, ahol a magyar-osztrák kap­csolatok rendezésének közbeeső állomásán, az ún. politikai képviselet létreho­zásakor, 1947. február 28-án követi rangot és címet kapott.7 Hivatalba lépésekor nem csak újjászervezte a technikailag és személyileg szétesett külképviseletet, hanem az első pillanattól kezdve színvonalas tájékoztató és jelentő munkát indított el, tudván-tudva, hogy Ausztria és különösen Bécs mily fontossággal 6 Lásd Szegedy-Maszák, 1996. kötetben Szegedy-Maszák Mihály: Ködképek a diplomáciában c. utószavát. 7 Bartók karrier-adatai: MNL OL XIX-J-l-w Külügyminisztérium személyi nyilvántartás és HIA Coll. no. 95 021. Bartók László iratai. Visszaemlékezés-előszó. Köszönöm Balogh Margit (MTA TTI) és Raj Ferenc (Berkeley, CA) baráti segítségét, mellyel hozzásegítettek Bartók kéziratának másolatához. 111

Next

/
Thumbnails
Contents