Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Forrásközlések - Gecsényi Lajos: Iratok a magyar emigráció történetéhez -Bartók László bécsi követ és Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követ levélváltása (1947-1948)

Forrásközlések

bírhat a magyar külpolitika számára.8 Elkötelezettsége a demokratikus fejlődés iránt, az osztrák polgári politikusokkal kialakított kapcsolatai, Nagy Ferenc miniszterelnökkel való ismeretsége kelthette fel a magyarországi magyar és szovjet államvédelmi szervek figyelmét, s így fordulhatott elő, hogy 1947. április-májusában már adatokat gyűjtöttek róla. Ezt támasztotta alá, hogy Nagy Ferenc személyi titkárát, Kapocs Ferencet letartóztatása után a kihallgatok hosszan faggatták Bartók személyéről és Nagy Ferenccel való kapcsolatáról.9 A Kovács Béla nevéhez kötött ún. összeesküvési ügyről kiadott Fehér könyvben már Nagy Ferenc bizalmi embereként (noha ezt utólag sem támasztják alá a források) szerepelt, aki (állítólag) tagja volt a Svájcban 1943-ban létesített ún. diplomata segélyalapot kezelő bizottságnak is.10 Bartók, akihez eljutott megfigyelésének a híre, 1947. június 10-én amerikai segítséggel elhagyta a bécsi követséget s másnap lemondott tisztségéről.11 Feleségével együtt rövid ideig Salzburgban tartózkodott, majd hamarosan Genfben talált átmeneti otthonra. Innen írt levelet 1946 júliusában Szegedy-Maszáknak és a következő hónapokban is folyamatosan tájékoztatta őt a magyar emigráció európai történéseiről, mindenekelőtt a legexponáltabb pártvezetők Sulyok Dezső és Pfeiffer Zoltán, majd Peyer Károly tevékenységéről.12 Viszonzásul Szegedy-Maszák beszámolt neki az amerikai viszonyokról, a világhelyzet megítéléséről, az emigránsok lehetőségeiről és politikai szerveződéséről, az Eckhardt Tibor és Nagy Ferenc közötti ellentétekről. A levelek kitűnően mutatják a beilleszkedés nehézségeit, az éleződő vitákat, ellentéteket, nem egyszer személyeskedéseket, az ún. 1947-es emigráció útkeresését emigrációs létük első hónapjaiban.

Szegedy-Maszák Aladárnak a washingtoni US Holocaust Memorial Museum gyűjteményében lévő hatalmas levelezéséből (57 dosszié) kettőjük valamennyi levelét közöljük. 1948 januárjában ez a kapcsolat vagy megszakadt (ami kevéssé valószínű), vagy további leveleik nem maradtak az utókorra. A leveleket betűhíven, mindenféle javítás nélkül teljes terjedelmükben, a szükséges helyeken jegyzetelve tesszük közzé.

8 Lásd erről: Gecsényi, 2012. 207. és Gecsényi, 2007.

9 Szűcs, 2009. 341.

10 Fehér könyv, 1947. 76-77; A Kállay-kormány által létrehozott segélyalapról lásd Szűcs, 2000.119. 5. jegyzet.

11 MNL OL XIX-J-36-a 166/1947 Pol. Garzuly József követségi titkár jelentése 1947. június 15. A lemondását tartalmazó távirat szövege a Bartók hagyatékban lévő „előszóban" olvasható.

12 Bartók 1947-1950 között Svájcban élt, képviselte a Magyar Nemzeti Bizottmányt Ausztriában és Svájcban. 1951 tavaszán kivándorolt Uruguayba, ahol Montevideóban talált otthonra, mígnem 1953-ban sikerült áttelepülnie az Egyesült Államokba. Aktívan részt vett a magyar emigráció munkájában. A Rabnemzetek Szövetsége magyar szekciójának 1956 júniusában tartott közgyűlésén ő volt az előadó. MNL OL P 2066 39. doboz 3. pallium, Bartók-Bessenyey levelezés, továbbá www.mol.arcanum/mti.hu Szigorúan bizalmas kiadványok 1956. június 27. 5. oldal. Szabad Európa Rádió. Bakách-Bessenyey György rádiónyilatkozata. (A letöltés időpontja: 2014. április)

112