Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények beszerzése és pótlása csaknem minden évben terhelte a költségvetést. Ezt számottevően növelte az, hogy a magisztrátus Pesten is vásárolt magának egy épületet. A „pesti ház" költségeiről 1640-től vannak adataink. Ebben az épületben szálltak meg a város küldöttei, széna- és fabírái, ha Pestre, Budára kellett menniük.104 Ezekhez járult többek között a kocsmák, a mészárszék berendezéseinek folyamatos pótlása, gabonatároló vermek építése stb. A város birtokgazdálkodásán belül megkülönböztetett figyelmet kapott a puszták bérlése. 1642-ben a város hat kun pusztát bérelt Esterházy Miklós nádortól, a kunok főkapitányától és legfőbb bírájától. 1662-ben a kerekegyházi földbérbe kilenc tallért adott ki a tanács, míg Pusztaszert 1664-től bérelték a kecskemétiek. A budai pasa és tisztjei számára kötelező több száz szekér széna termelése érdekében bérelték a Szentgyörgy pusztát, amelyet egyéb mező- gazdasági kultúra végzésére is használtak. Ez után kétfelé fizették a bérleti díjat. „Szent Györgyi Földbér Török részrűl Tallér Nro 100, széna szekér Nro 10, sós sajt Nro 80, vaj, pasztorma." „Magyar részrűl... Kubinyiné részirűl Arany Nro 20, egy szőnyeg, minden második esztendőben egy csikó ló, egy vég patyolat, egy papiros skófium, egy pár béllett csizma. Máriásiak részirűl... Arany Nro 16, egy Szőnyeg, egy Csizma, Osgyáni Tiszttartónak is egy csizma".105 A puszták bérleti díjának, az évenként rájuk fordított összegnek a megállapítása a töredékes adatok miatt nem könnyű. A bérleti díjak és a puszták mérete, hasznosítási lehetősége között nincs egyenes arány. A velük szemben felmerült szükség és az alkupozíció felülírta azt. Feljegyzéseink alapján kétségtelen, hogy Szentgyörgy pusztához a magas díj ellenére évtizedeken át ragaszkodtak. Mivel a várost a kiskun puszták vették körül, ezek bérlésére — versengve a szomszédos Kőrössel — megkülönböztetett figyelmet fordítottak. 1678-ból található a „Kim földekről jedzés. Szám szerint 9 kun földet bírnak kecskemétiek. Azon pusztáknak árendáját N. Andrási Miklós urunknak szokták adminisztrálni." Ekkor a kilenc kun pusztáért 235 forintot [98 tallér] fizettek. 1690-ben ugyanezekért „Az kilenc kunpusztákért adtunk tall. 182."106 104 „Vesszőre s tövisre, hogy az pesti veteményeskertet megépíttessék, adtunk tall. I, den. 80. A pesti gazd- asszonynak den. 40. Kapupénzre a tövishozóknak tíz oszporát." MNL BKML IV.1510.Í. 1604-1707. Töredékek, 86-89. „Ács Ádám mesternek contractusra [Pesten] az új háztúl és istállótúl s egyéb munkáktúl egészlen adtam tall. 115." MNL BKML IV.1510.L 1699. 34-35. 105 „Kerekegyházi földbérben adtam tall. 9, item tall. 1,5." MNL BKML IV.1508.C. 1666. 144-149. „Kerekegyházi földbérbe adtunk Kincses Györgynek tall. 8." MNL BKML IV.1510.L 1668-1669. 47-61. „Az Tatár Sz. Györgyi földbért Ráczkevi Eszterházi urunk ispánjának, Nagy Jánosnak küldettük Péter András urunk által, nro. tall. 20, perzsiai szőnyeggel együtt." MNL BKML IV.1508.C. 1665.121-143. és Hornyik, 1861. II. 512. 106 „In anno 1678 azoknak árendáját ím az az következendő mód szerint fizették. Jacabszállástól tall. 35. Félegyházától tall. 32. Kerekegyházától tall. 25. Orgoványtól tall. 32. Ferencszállástól tall. 25. Pákától tall. 45. Mátkái pusztától tall. 25. T. Turzó Szaniszló palatinus urunk protectiojában nincsenek ezek a puszták felsorolva, úgymint Orgovány, Félegyháza, Kisszállás és Zömök. Zömöktől jár tall. 8. Kisszállástól tall. 8. Császár Gergely maga bírja. Szabadszállásiak két kun puszta földeket bírnak: Bösztört és Kisbalást, a kettőnek az árendája tall. 70. Körösiek öt kun pusztát. Lajosnak árendája tall. 50, Misei pusztának tall. 40, Kocse (Kocsér) Kara, Törtely azoknak árendájinak végére nem mehettünk." MNL BKML IV.1510.Í. 1677. 127. Memoriale. „Az kilenc kunpusztákért adtunk tall. 182. Az Bene pusztához Király István uramnak kölcsön adtam tall. l.Die 4. Julii 1690." MNL BKML IV.1510.L 1690.110. 80
