Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

A század utolsó másfél-két évtizede rendkívüli terheket rótt a mezővárosra, a lakosság vagyona a szertelen terhek miatt a korábbinak töredékére zsugorodott. A tanács önként újabb terheket vállalt fel. 1699-ben „Sz. Lőrinc pusztát az becsületes város [zálogba] megvévén, annak az árában attain tall. 1067." A következő évben a magisztrátus távlatos eljárásáról még részletesebb feljegyzés maradt. „Az becsületes tanács végezetéből nemes Vay, avagy Barius famíliának itt Kecskeméten esztendőnként 25 kurta forintig való porciójáért, Sz. Királyi Pusztának hason feléért, Borbás Szállásnak negyed részéért, Pelső Alpárnak 3 házhelyen kívül egész possessióiért és Reszke Sz. Péter, ki Martonmossal határos, egész praediumért (Zálogban vévén egész 25 esztendeig tandem depositis deponendis) attunk nyolc ezer forintokat, facit [számítási] tallér 4444, gr. 2, d. 20 "W Tehát miközben potom áron lehetett bérelni a puszták sorát, a tanácsnokok a jövőnek dolgoztak, és igen fontos területekkel gyarapították a város határát.

A mezőváros hivatala a 17. században folyamatosan differenciálódott. Mivel a választott tisztségviselők díjazást nem kaptak, csak az adózás és a közmunkák alól mentesültek hivatali idejükre, ők a város kiadását formálisan nem növelték, valójában annak bevételeit mérsékelték. A tanács, a főbíró és az adószedő munkáját előbb egy, majd két jegyző segítette. Később még a vásárbíró is kapott segítséget. Az alkalmazottak és a tanács gazdaságát irányítók-segítők éves fizetségben, konvencióban részesültek.107 108 A korra jellemző módon a jegyzők és a deákok díjazását a szolgák bére között tartották nyilván. Ezen a gyakorlaton csak a század végén változtattak.109

XVII. táblázat

Az éves konvencióval rendelkezők bérének megoszlása 1677-ben

Az alkalmazott megnevezése

Készpénz

Élelem

Ruha

Egyéb naturália

Jegyző

36

49,40

14,40

Mészáros (2 fő)

32

11,17

16,38

Csapiár (2 fő)

38,40

26,31

13,28

Szakácsnő

25

27,62

Tyúkszedő deák

12

9,60

3,20

Pálinkafőző

12

11,80

Háziszolga

16,20

4,80

4,80

Lovász

16

2,61

4,80

Béres

16

7,20

Csikós

10

7,20

Nvájjuhász

7,20

22,40

Fejős juhász

16

12,87

7,20

Sajtnyomó

11

3,60

Isztrongahajtó

4

7,20

Kanász

4

7,20

Tekintettel arra, hogy a különféle ruhákat, lábbeliket a tanács vásárolta, így a magisztrátus évenként átlagosan 680-700 forint (290 tallér) körüli összeget költött alkalmazottjaira.

107 MNL BKML IV.1510.Í. 1699. 34., MNL BKML IV.1510.Í. 1700. 31.

108 Iványosi-Szabó, 1985c VIII. táblázata alapján.

109 MNL BKML IV.1504.p. 1694.124., MNL BKML IV.1508.C. 1678-1679. 306-316.

81