Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században Az ajándékok megkövetelésében is a Wesselényiek tűntek ki leginkább. Már a nádor ajándékként több mint tízszer akkora összeget követelt meg, mint a hasonló birtokjoggal rendelkező Csáky-família. Wesselényi Pál pedig nem volt hajlandó rögzíteni az ajándékok fajtáit és mennyiségét, hanem ennek értéke élete végéig úgy alakult „Az mint eő Nagysága parancsolja."102 A kuruc tábornok önkénye — legalábbis Kecskemét földesurai között — példátlan volt. Mindennél többet mond az, hogy 1680-ban — mindenféle jogalap nélkül —56-szor nagyobb értékű ajándékot zsarolt ki a várostól mint az azonos arányt birtokló Csáky-örökös. Érdemes röviden utalni arra, hogy a királyi országrészen lakó földesurak esetében mennyivel szerényebb arányt képviselt a summaadó és az ajándék, mint a kuruc generális esetében. Ugyancsak érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a kuruc generális halála után a birtokjogot zálogként megszerző Koháry mindkét kötelezettség esetén alkalmazkodott a jogi normákhoz, és nem követte Wesselényi önkényes eljárását. IV. d. A váci püspöknek fizetett tized A 16. században a kamarák igénybe vették a különféle egyházi intézmények anyagi forrásait. A következő évszázadban azonban már egyre ritkábban történt meg, hogy egy-egy végvár egyházi tizedet kapott volna meg kiadásainak fedezetére. A hódoltság egész ideje alatt Kecskemét folyamatosan fizette a váci püspökségnek a tizedet. Ezt azonban régi egyezség alapján nem természetben rótták le, hanem pénzösszegben határozták meg. Erről a legrégebbi nyugta 1651- ből maradt ránk, de a gyakorlat sokkal korábban kezdődött. A város ekkor 260 forintra — ez 173 ezüst tallérnak felelt meg — volt kötelezve. 1654-ben 175 tallért és 14 forint sedecimát fizettek. Ajándékként „Egy szőnyeget vöttünk oroszlán zsidótúl az árendátornak tall. 12,5." A lakosság létszámának növekedése miatt 1679- ben „Váczi püspök Korotnpai Péter urunknak őnagyságának árenda Arany 100. Váltása tall. 16. Honorárium: 1 szőnyeg." Külön érdemes kiemelni, hogy amikor a központi hatalom a háború finanszírozása érdekében történt több éves kisajátítás után visszaadta a dézsmaszedés jogát a püspökségnek, a vele történő újra kezdett és lefolytatott tárgyalások során a magisztrátus — igaz jelentős mennyiségű ajándék kíséretében — maradéktalanul érvényesíteni tudta a korábbi állapotok megőrzésére, visszaállítására irányuló törekvéseit. A változás csupán annyi lett, hogy az ajándékot a dézsma összegéhez kapcsolták 6 arany értékben.103 IV.e. A magisztrátus működésével kapcsolatos kiadások A magisztrátus rendszeres kiadásai között régtől fogva fellelhető volt hivatali szervezet fenntartása. Működési költségei sok tényezőből adódtak össze. A városháza építése, bővítése, folyamatos karban tartása, a különféle berendezések 102 Hornyik, 1861. II. 510. Szertelen követeléseiből egyetlen év adatai: a legelső évben, 1670-ben a 440 summa adó mellett a következő ajándékokat vette számára magisztrátus: „Csizma pár 10, egy vég patyolat tall. 3, hat fekete gyermekló tall, 100,5, patyolat tall. 7, párducbőrök tall. 64, item párducbőröket tall. 164, item egy párducbőrt tall. 30. Summa utriusque facit 1178,5 tall." MNL BKML IV.1510.Í. 1693. 3. 103 Hornyik, 1861. II. 127-129., illetve Hornyik, 1861. III. 254-256. 79
