Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények hadsereget, a közigazgatást és a bíráskodást behálózó korrupció volt. Ez évszázadokon át a hatalomgyakorlás minden szintjén megjelent, de mértékét még az állam tisztségviselői is csak megbecsülni tudták. Ennek létét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a különféle rendeletek ezt — szóban és írásban — sorra szigorúan tiltották: „a vajda és a zabti egy pénzt sem követelhet eljárásáért." A gyakori és olykor kirívó visszaélésekkel szemben a mezővárosok többször tiltakoztak a központi hatalomnál. 1676 decemberében IV. Mohamed szultán (1648-1682) utasította a budai kádit, hogy az adóbehajtás során a kecskemétiekkel szemben elkövetett zsarolásokat szüntesse meg, kötelezve az elkövetők nevének feljegyzését és jelentését, de érdemi szankciót nem helyezett kilátásba. A záró mondat pedig egyenesen dodonai: „Hogy pedig e tárgyban újra szót tegyen valaki, annak elejét vedd." Az viszont kétségtelen, hogy a figyelmeztetés ellenére már a következő év elején a város kénytelen volt a Portához fordulni, mivel a panaszukat Isztambulba vivő követüket a török hatóság letartóztatta. A megtorlás ismételten elmaradt, és a budai kádit újból csak arra utasították, hogy „az ellenszegülőt neve s állapota szerint följegyezvén, bejelentsd."M Célszerű már itt megjegyezni, hogy a felsorolt tetemes mennyiségű ajándék, a természetbeni juttatás a tanács számára az esetek nagy részében ugyancsak pénzbeli terhet jelentett, mivel ezek nagy részét pénzen vásárolták meg, sőt beszerzésük és szállításuk legtöbbször a tanácsnak külön költségébe került.64 65 Több mint feltűnő, hogy az évenkénti terhek felsorolása közül általában kimaradt — ezért a táblázatban sem szerepel — két igen fontos tétel, pedig ezek rendszeres teljesítésére a város nyilvántartásaiban minden esztendőben sok-sok adat utal. „Ily terhes kötelezettség volt az akkor még mainál inkább erdőtlen Kecskemétnek, hogy a pasa konyhájára évenként 200 szekér fát, lovai élelmezésére ugyanannyi szekér szénát..kellett a városnak szállítani.66 Mivel ennek a feldolgozásnak alapvető célja az, hogy alapul szolgáljon a mezővárosi magisztrátus gazdálkodásának tárgyszerű bemutatásához, megkerülhetetlen, hogy az egyes szolgáltatások, teljesítések értékét — a lehetőségekhez mérten — pénzben határozzuk meg. A legfontosabb tételeknél ez nem jelent semmiféle gondot, mivel az összegeket ezüsttallérban határozták meg, amelynek értéke ezekben az évtizedekben érdemben alig változott. A naturáliák értékének meghatározásában pedig segítséget jelent, hogy rendelkezésünkre áll egy olyan adattár, amelyben megtaláljuk a helyi nyilvántartásokban rögzített árakat évenkénti megosztásban.67 Annak érdekében, hogy érzékelni tudjuk, hogy éven64 Hornyik, 1861. II. 364-365. 65 Tekintettel arra, hogy a téma részletes feldolgozása elkészült, itt csak az elemzés néhány fontos eredményét célszerű rögzítenünk. 66 Hornyik, 1861. II. 193. Az 1680-as években egy szekér széna vagy egy szekér fa általában egy ezüst tallér értéket jelentett. A járulékos költségekkel együtt csak ez a két tétel évenként félezer ezüsttallér terhet jelentett a város számára. 67 A minél tárgyilagosabb kép elérése végett az ajándékok, naturáliák értékének meghatározásakor ezúttal az 1670-es évek árait vettük figyelembe. Iványosi-Szabó, 1985a A dénárban, illetve számítási forintban rögzített összegek ezüst tallérba történő átszámítása Iványosi-Szabó, 1985a alapján történt. 66
