Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények egyezkedni földesuraival, mint egy írástudatlan, és szinte minden szempontból kiszolgáltatott jobbágy-paraszt. Egy mezővárosi közösség létét, fejlődésének lehetőségeit döntően meghatározta, hogy az erőteljes változásokat eredményező évtizedekben miként tudta biztosítani a különféle terheket, szolgáltatásokat. Ennek érdekében alaposabban át kell tekintenünk a mezővárosra háruló terheket és azok korlátok között tartását, valamint a pénzbeli szolgáltatások teljesítésének módját, azaz a mezőváros gazdálkodását, az anyagi források biztosítását. IV.a. A törököknek fizetett adók és szolgáltatások IV.a.l. Évenkénti, szabályozott keretekben történő szolgáltatások A kortársak és a kutatók egyaránt hangsúlyozták, hogy a hódoltság alatti falvak és mezővárosok helyzete általában lényegesen hátrányosabb volt, mint a másik két országrészben. Ezzel kapcsolatosan azonban eddig jószerivel csak különböző jelzőkkel és határozókkal érzékeltették az eltéréseket. A különféle követelések mértékének alakulását és a tényleges kifizetések összegét tekintve azonban az utókornak van bizonyos lehetősége a tárgyilagos összehasonlításra. Amit a szak- irodalom — főleg a török nyelvű források alapján — a 16. századra vonatkozóan feltárt, azt a helyi források alapján érdemben kiegészíteni alig tudjuk. Meg kell állapítanunk, hogy a nagyon hézagos forrásaink birtokában megbízható adatokkal, statisztikai eszközökkel — ritka kivételtől eltekintve — csak a 17. század második felének állapotát tudjuk dokumentálni. Ezek viszont már olyan biztos alapot nyújtanak, amelyekre joggal építhetünk, sőt ismeretükben a korábbi évtizedekre vonatkozóan is néhány analógiát az eddigieknél megbízhatóbban fogalmazhatunk meg. A hosszú háború után a magyarországi hódolt területek gazdaságának kiaknázásában számottevő változás történt. Erről a folyamatról, és ezen belül a mai Pest megye településeinek adózásáról viszonylag friss feltárás áll rendelkezésünkre. A szerző elmélyült elemzésében azonban csak a budai szandzsákon belüli főbb törekvéseket és sajátosságokat érintette, hisz érthetően az egyes települések gazdálkodásának felvázolása nem lehetett feladata. Ráadásul ebből az elemzésből Kecskemét — mivel ma kívül esik Pest megye terültén — gyakorlatilag kimaradt, így nagyobbrészt csak a települések felsorolása alkalmával tűnik fel néhány esetben. „Első adataink az 1610-es évek elejéről maradtak fenn, és a 16. századitól merőben eltérő viszonyokat tükröznek." Az oszmán birodalom a háborús pusztítások és „az elaggott jövedelemgazdálkodási rendszer" miatt rendkívül súlyos anyagi körülmények közé került. A magyar területeken lévő katonaság zsoldját csak a Szerémség és Szerbia bevételeinek átcsoportosításával tudták fedezni. Ily módon 1631-re a kincstár bevételeit egyensúlyba tudták hozni.62 A török kincstár számára is szükséges volt, hogy a pénzügyi viszonyok átláthatók maradjanak, ezért a terhek meghatározó részét évenként török vagy 62 Hegyi, 2001. 302-322. 64
