Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

lványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

tettek fel külön az adószedők. Ezek jól érzékeltetik, hogy a század derekán erőteljes vagyoni különbségek léteztek a lakosság soraiban.22

VIII. táblázat

A különféle adók megoszlása az egyes vagyoni csoportokon belül, 1662-1664 (az egy főre jutó átlag: számítási forintban)

Adó

Vagyontalan

Törpebirtokos

Kisbirtokos

Középbirtokos

Gazdag

Összesen

Adózók

száma

24

287

213

128

107

759

%-os aránya

3,1

37,8

28,1

16,9

14,1

100

Vadszám

%-os arány

3,8

10,8

20,3

65,1

100

egy főre jutó átlag

2,7

10,3

32,6

124,3

26,9

Harács

%-os arány

2,7

16,6

24,3

24,2

32,2

100

egy főre jutó átlag

2

1

2

3,4

5,4

2,4

Derékadó

%-os arány

17,4

26,8

27,4

28,4

100

egy főre jutó átlag

2,9

6,1

10,5

13

6,1

Összes

adó

%-os arány

0,5

14,2

23,3

25,2

36,8

100

egy főre jutó átlag

2

4,3

9,2

17,2

30,9

11,5

A dzsizje-adót, más néven fejadót, harácsot a török hatalom a ráják minden felnőtt lakosa után megkövetelte. Éppen ezért ezt a teljesen vagyontalanoktól is kénytelen volt behajtani a magisztrátus. Ebből adódott, hogy e téren az egyes vagyoni csoportokon belül nincs igazán markáns különbség. A kisbirtokosokra jutó átlag megegyezett a vagyontalan családokra kivetett összeg átlagával. A középbirtokos és a gazdag családokra kivetett harács átlagos összege minden bizonnyal azért volt magasabb, mivel ezekben a felnőtt, de még nőtlen fiatalok munkájára a családi gazdaságon belül szükség volt, míg a három szegényebb vagyoni rétegen belül ezek többsége kénytelen volt pásztornak, béresnek stb. szegődni, így kikerültek a szűkebb családi körből.

Bár a statisztikai feldolgozás jellegéből adódóan néhány esetben egymáshoz közeli határesetek is fellelhetők, mind a három adónem átlagát tekintve a vagyoni csoport között igen erőteljes különbség tapasztalható. A tényleges vagyoni különbségekre érthetően csak a vadszám és a derékadó összege, illetve átlaga alapján következtethetünk. Az egyes adónemek és az összesen kifizetett adók összege egyaránt azt jelzik, hogy a mezőváros társadalma vagyoni szempontból rendkívül erősen tagolt volt. A falusi és a kisebb mezővárosok esetében hasonló különbségek valószínűleg nem jelentkeztek. Különösen kirívó különbségek a vadszám, lényegében az állatállomány birtoklásában voltak. A kisbirtokosok több mint fele is olyan jelentős mennyiségű állatot tartott, amelyre egy falusi közösségben nem nyílt volna lehetősége. A gazdagok között többen a szerényebb vagyonú nagybirtokosok méneseivel, gulyáival és juhnyájaival vetekedő állo22 A későbbi táblázatok Iványosi-Szabó, 2013 kéziratban lévő statisztikai feldolgozás alapján készültek.

41