Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században rú időszakából csak egyetlen esetben maradt feljegyzés, amely az adó összegének meghatározásakor az adózók számára utal. Igazán megbízható adatokat sajnos csak az 1662-től szinte folyamatosan rendelkezésünkre álló különféle nyilvántartások feldolgozásával gyűjthetünk. Használható adatok nyeréséhez öt időmetszetben elemeztük a rendelkezésünkre álló lajstromokat: 1662., 1675., 1689. 1703. Ezt az adatsort kiegészíthetjük egy további tanulmány adataival, amely a legelső dica-jegyzék (1707) adatai dolgozta fel. Ezen feldolgozások révén fő vonásaiban kirajzolódik, miként változott Kecskemét lakosságának a száma a kora újkor bő másfél évszázada alatt.16 V. táblázat Kecskemét város lakosság számának becsült alakulása 1546-1707 között Év 1546 1559 1562 1580 1590 1602 1662 1675 1689 1703 1707 i 759 1041 1210 1206 2 295 407 400 1086 535 200 551 901 868 882 663 3 208 140 342 324 400 4 1475 2035 2000 5430 2675 1000 2963 4645 4682 4734 3715 5 2000 2700 2700 7000 3500 1300 3600 6000 5700 5800 4500 1: a nyilvántartásba vett adózók száma; 2: a teljes családok száma; 3: töredékcsaládok száma 4: a lakosság valószínű száma; 5: a lakosság száma maximum A lakosság számán belüli ingadozás az akkori viszonyok között nem meglepő. A különféle erőszakos cselekmények mellett a gyakori járványok is szörnyű pusztításokat végeztek.17 Ezeket csak egy igen nagyarányú migráció volt képes ellensúlyozni. Bár kétségtelen, hogy a rendelkezésünkre álló adatok nem mindig pontosak, azonban az így kirajzolódó alapvető tendenciákat egy még pontosabb elemzés elkészítéséig aligha vonhatjuk kétségbe. Arra mindenképen alkalmasak, hogy segítsék a korábban jelentkező szélsőséges becslések mérséklését, kiküszöbölését. Ezek a számok egyértelművé teszik, hogy a korabeli mezővárosok társadalmi tartalékai eléggé szűkösek voltak. Egyben magyarázatul is szolgálhatnak ahhoz, mennyire behatároltak voltak a társadalmi munkamegosztás lehetőségei. összeírás 1771-1772-ben készült. Ekkor az összesítés alapján a város lakosainak száma 15 348 fő volt. 1787-ben, II. József korában pedig a városban 22 627 személyt írtak össze. Thirring, 1935. 371. A szakirodalom szerint a középkori városokban egy adózóra átlagosan 4,68 fő jutott. Fügedi, 1957. 54. Fajszon 1762-ben a kiscsaládok átlagos lélekszáma 4,2 volt, egy házra átlagosan 6,4 lakos jutott. Bárth, 1975. 89-92. Tehát aligha indokolt az ötös szorzószámnál magasabbat használnunk, annál inkább mivel ezekben az évtizedekben a korábbinál nagyobb lehetett a töredékcsaládok száma. 16 A táblázat Iványosi-Szabó, 1985c VIII. táblázat alapján készült. A lakosság 16. századi létszámát Káldy-Nagy Gyula és Mászáros László idézett munkái alapján állapítottuk meg. Az előző számításokhoz, becslésekhez képest az itt jelzett számok alacsonyak, de ha figyelembe vesszük Debrecen lakosságának számát, ez utóbbi látszik valószerűbbnek. 17 A várost 1678-ban és 1691-ben sújtotta pestis járvány. Az adózók száma nem azonos a családfők, családok számával, mivel a kötelezettségek növekedése miatt újabb és újabb csoportokat vontak be az adózók közé. 35
