Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények mind a termelésen, mind pedig a szokásokon belül számottevő gazdagodásra, bővülésre nyílt lehetőség. Il.b. A lakosság számának alakulása Magyarországon a 18. század előtt országos jellegű népesség összeírások nem készültek. A legkorábbiban, az 1715-ben elkészített conscriptioban is csak az adózók számbavétele történt meg. Ezért a korábbi évszázadokban az egyes településeken belül még az adózók, a családok számának a megállapítása is komoly gondot okoz. A legelső megbízható adatokat Fekete Lajos és Káldy-Nagy Gyula forrásközlései nyomán a török defterekből lehetett kigyűjteni. A hódoltság első szakaszában a népesség számát ezek alapján lehet főbb vonásokban rekonstruálni. így a „három város" adózóinak száma is elfogadható pontossággal feltárható, bemutatható.14 Annak érdekében, hogy legyen egyfajta összehasonlítási alapunk, néhány megyebeli jelentős mezőváros lakosságának számának alakulását is érzékeltetjük. IV. táblázat A háztartásfők számának alakulása a 16. század második felében Település 1546 1559 1562 1580 1590 Cegléd 100 215 183 228 193 Kecskemét 295 407 400 1086 535 Nagykőrös 157 119 190 227 169 Nagymaros 94 194 213 230 125 Ráckeve 536 598 746 499 226 Vác 213 370 248 259 200 Nem tudhatjuk, hogy a század elején, illetve közvetlenül 1541 előtt hány család, hány háztartás élt Kecskeméten. A legelső török adóösszeírás már egy fél évtizedes háborúkkal és bizonytalansággal teli állapot következményeit rögzíti. Az itt látható csaknem fél évszázadot átfogó táblázat adatai azt jelzik, hogy az egyes települések lakosságának a száma igen eltérő módon alakult. Ezekből az olvasható ki, hogy lassú gyarapodás, fokozatos romlás, leépülés és helyi tragédiák egyaránt jelentkeztek. A defterek adatai alapján Mészáros László megkísérelte rekonstruálni Kecskemét lélekszámúnak alakulását a hódoltság első szakaszában.15 A hosszú hábo14 Szakály, 2001.340-343. 15 Mészáros, 1979. 200-203. Számításainak alátámasztása érdekében idézi Hornyik feltételezését, amely szerint a város 15. századi lakosságának számára a mai barátok templomának méretéből következtethetünk. Ő ekkor 5-6 ezer főre becsülte a város lakosságát. Mészáros László számításai szerint a város lakosságának száma (kerekítve) 6200 és 7300 között mozoghatott, 1580- ban pedig jóval meghaladhatta a tízezret is. Hornyik János szerint „1772-ben már lakosságának száma megközelítette a 30 ezret, a török kiveretésekori lélekszámot 20 ezernél kevesebbre nem tehetjük." Valójában az első hitelesnek mondható és tárgyilagosan feldolgozható kecskeméti 34
