Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A CÍVIS KÖZÖSSÉG FORMÁLÓDÁSA KECSKEMÉTEN A 16-17. SZÁZADBAN The development of the market towns and their dominance in urban development is a characteristic feature of the Hungarian economic and social development. Only some schematic presentations about their formation in the 16th and 17th century is available today. Present article by using new resources and historical-statistical tools, illustrates the development of the municipalities and the administrative organization through the example of the greatest Hungarian market town, Kecskemét. It describes the development of the society and its particular characteristics. By analyzing the numerous databases of the contemporary registers, it summarizes the town’s monetary situation, its expenses and the sources of its incomes, the management of the town, as well as the possibilities and limitations of recurrent evolution of peasant civilization (civic) as a market town community. Having Kecskemét as an example is also justified by the fact that it had made successful attempts on the field of economics and public law, which attempts were followed by other market towns in the next centuries. I. Bevezető A magyarországi városi fejlődés egyik jellegzetessége kétségtelenül a mezővárosok túlsúlya. Ezek a típusok településhálózatunkon belül a 14. században váltak meghatározókká.1 A magyar rendi társadalom szerves fejlődését az ország déli részén a 15. század végétől a törökellenes harcok, az ország középső részén pedig a 16. századtól másfél évszázadon át a hódoltság nemcsak befolyásolta, hanem erőteljesen megzavarta, sőt számottevő területen egyenesen rombolta. A magyarországi városfejlődés 18. században megnyíló újabb lehetőségeit, eredményeit és sajátosságait nem lehet tárgyilagosan és elmélyülten elemezni, ha a középkori örökségek és e békés évszázad közé ékelődő két évszázad pusztításait, zsákutcáit és szűkös lehetőségeit nem tárjuk fel. Történelmi forrásaink sajnálatos hézagosságai miatt azonban a címben rögzített téma érdemi vizsgálata csak a 16. századtól lehetséges. Ez a feldolgozás érthetően nem vállalhatja fel ezt a szerteágazó és igen nagy munkát, célja csak egy szűkebb terület bemutatása lehet. Kecskemét viszonylag bő és elég összetett írott emlékei lehetővé tették, hogy — a 16. század vázlatos áttekintése mellett — legalább a 17. századon belül több területre kiterjedő elemzéseket végezhessünk. E mezőváros autonómiájának, hivatali szervezetének 17. századi elemzéséhez többen komoly mértékben hozzájárultak. Elsőként e téren is Hornyik János munkásságát kell kiemelni, aki még lényegesen bővebb források birtokában végezhette el az alapozást. Eredményeit jelentős kutatók sora gazdagította. A következő felsorolás, bár nem teljes, de mindenképpen indokolt: Szabó Kálmán, Lipóczy Sándor, 1 MAlyusz, 1953. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 27-112. 27
