Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Irodalom - Seewann, Gerhard: Geschichte der Deutschen in Ungarn, Band 1: Vom Frühmittelalter bis 1860; Band 2: 1860 bis 2006.
Irodalom tó írását a Felvidékről, amely 2011-ben Romsics Ignác és Roman Holec utószavával reprint kiadást is megért. Valójában a szerző részletesen, közel 150 oldalon keresztül foglalkozik a kiegyezés és az I. világháború közötti időszakkal. Ismerteti a dualista politikai rendszert a parlamenti és választói jog alakulását. Fontosságának megfelelően részletesen elemzi az oktatási viszonyokat, az iskolai szerkezetet, a jogszabályokat, az oktatási nyelv szabályozását, és mindezek hatásait. Önálló alfejezetben (II/7.) dolgozza fel a magyarosítást szolgáló intézkedéseket a közigazgatás, a szabad hivatások, a gazdaság és a sajtó terén. Bemutatja a hely- és személynevek magyarításának folyamatát, a nemzeti egyesületek tevékenységét. Kitér az asszimiláció és a többnyelvűség helyzetére a Magyar Királyságban. Érdekes kitekintést kínál Seewann a magyar nemzetiségi politika korabeli megítéléséről. A harmadik fejezet továbbra is a dualizmus korával foglalkozik, de kizárólag a németség történetére fókuszál. Vizsgálja a tradicionális német településszerkezetet, a lakosság mozgását, a migrációt. Izgalmas kérdésfeltevés az asszimiláció és a statisztikai lakosságvesztés szembeállítása. A magyarországi németek vallási tagozódását elemezve megállapítható, hogy kétharmaduk katolikus, egy ötödük evangélikus (különösképp a Szepességben, Sopronban és Budapesten), és 10-11 százalékuk zsidó volt. A szerző a kötetben a katolikus svábokra koncentrál elsődlegesen: paraszti társadalmukat, integrációjukat, mentalitásukat, viszonyaikat, értékrendjüket elemzi részletesen. Seewann kitér a magyarországi németek egyesületeinek, a városi és vidéki sajtójuknak a bemutatására is. Egy önálló alfejezet szól a Bonyhádi Parasztszövetségről. Fontos fejezete a kötetnek a magyarországi németek és a népiségpolitika 1875 és 1914 közötti elemzése. Edmund Steinacker (1839-1929), egy debreceni protestáns pap fia, aki iskoláit Weimarban, Stuttgartban és Tübingenben végezte, az erdélyi szászok parlamenti képviselőjeként részt vett a 19. század utolsó negyedének nemzetiségpolitikai küzdelmeiben. Felismerte, hogy a sváboknak önálló politikai pártra van szükségük. A keretet a dualizmus válsága, a Bánffy Miklós által kiváló regényben (Erdélyi történet I—III.) megörökített Tisza István-i korszak, a nemzeti törekvések, a magyar országgyűlés és a bécsi udvar ellentéte, az 1905-től egyre jobban kiszélesedő politikai válság adta. így alakult meg Ludwig Kremling elnökletével a bánáti Versecen (Werschetz, ma: Vršac Szerbiában) 1906-ban a Magyarországi Német Néppárt (Ungarnländische Deutsche Volkspartei, UDV). Nem tudott országos jelentőségűvé válni, az 1910-es parlamenti választásokon egyetlen mandátumot sem szereztek képviselőjelöltjei, annak ellenére, hogy a pángermán Össznémet Szövetség (Alldeutscher Verband, ADV) támogatását is élvezte a párt. Gerhard Seewann ismerteti az olvasóval az 1907/1908-ban, 15 000 példányban megjelent „Magyarországi németek katekizmusa" (Deutschungarischer Ka- thekismus) című 31 oldalas érdekes kiadványt. A címlap szerint a Müller és Hagemann bécsi cég mezőgazdasági gépeket reklámozó brosúrájáról volt szó. Az olvasó azonban már az első oldalon érdekes kérdésekre figyelhetett fel: „Mi 259
