Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára
Forrásközlések Herzog József36 - bár természetesen szerették volna, ha ebből a nekik épített épületből minél előbb elköltözünk37 - szívesen segítettek és az Országos levéltári urak mind nagyon készségesen állottak rendelkezésünkre szaklevéltári ügyekben. Sokat tanultunk tőlük, főleg az anyag rendezése, kiválogatása, konzerválása stb. terén.38 Persze ahhoz, hogy mindezt az értékes anyagot szakszerűen kezeljük, főleg a por- landó, régi, török kori iratokat, sok, megfelelő berendezésű szekrényre és dobozra lett volna szükségünk. De a Honvédelmi Minisztérium hadbiztosai ezt nem akarták megérteni, és sem a Vezérkar, sem a Honvédelmi Minisztérium elnöksége nem támogatta ilyen kérésünket kellően. Akkor szerencsénkre Suhay Imre tábornok volt a parancsnokunk,39 maga is író ember,40 széleskörű műveltséggel, érdeklődéssel bíró egyén. Ezen úgy segített, hogy egyszerűen megrendelte egy gyárban és egy dobozgyárban saját felelősségére a szükséges szekrényeket és tartályokat, s amikor már minden szakszerűen berendezve helyén állott, a minisztériumot fait accompli elé állítva benyújtotta a számlákat. Óriási [volt a] felzúdulás a hadbiztosi osztályban, hiszen több ezer pengős tételről volt szó. Nem fogadták el, hanem ezt a nagy összeget megtérítésre Suhay tábornok személyes adósságának minősítették, s fizetéséből kívánták levonni. De hát Suhay ügyes ember volt, odakéretett egy bizottságot a minisztériumból - egy szakembert az Országos Levéltárból is bevontak a helyszíni szemlébe -, s az eredmény végül mégis csak az lett, hogy a Hon védelmi Minisztérium kifizette az összeget. Nagy örömmel foglalkoztam most már kizárólag e gyönyörű levéltári anyag dolgaival. Egy fél évig jártam mint önkéntes hallgató a Tudományegyetem levéltártani előadásaira,41 amelyeket dr. Szentpétery Imre professzor42 tartott. Javaslatomra azután, nem törődve a minisztériumokkal, még nyolc tisztünket vezényeltük e szaklevéltári előadások 36 Herczog József (1880-1941) levéltáros, történész, 1936-tól az MTA levelező tagja. 1934 nyarától 1941-ben bekövetkezett haláláig állt a levéltár élén. 37 Még 1904-ben adta át a Fővárosi Közmunka Tanácsa az Országos Levéltárnak a Bécsi kapu tér 3. sz. alatti ún. Bosnyák laktanyát. Ennek bontásával önálló levéltári épület létrehozását döntötte el az 1911. május 11-i minisztertanácsi értekezlet. Az építési terv és a költségvetés kidolgozásával 1912-ben bízták meg Pecz Samu (1854-1922) építészt, a munkálatok pedig 1913. október 13-án kezdődtek. Az I. világháború idején az építkezés vonatottan haladt, majd leállt, új lendületet Klebelsberg Kuno (1875-1932) belügyminisztersége idején (1920- tól 1921. decemberig) kapott. Az Országház utcai épületből az Országos Levéltár iratanyagának átköltöztetése 1923. április 27-én kezdődött meg. 1920 májusától az épülő Országos Levéltárnak a Honvédelmi Minisztérium csak az egyik „társbérlője" volt, melynek elszórva valamennyi szinten 148 helyisége volt az épületben. Az új palota befejezése után is megmaradt a közös használat, az épület két negyedik és egyik harmadik emeleti raktárát foglalta el a Hadilevéltár. 38 Különösen nagy szükségük volt erre, hiszen a Hadilevéltár munkatársai közül senki sem volt képzett levéltáros ebben az időszakban, és restaurátorműhellyel, illetve restaurátorokkal sem rendelkezett. 39 Nemes vitéz Suhay Imre (1882-1952) ekkor már nyugalmazott altábornagy, a M. kir. Hadtörténelmi Levéltár főigazgatója. 40 Fontosabb művei: A Magyar Királyi Honvédség története. 1868-1918. írta: Suhay Imre tábornok vezetése alatt a M. Kir. Hadtörténelmi Levéltár részéről kirendelt bizottság. Szerk. Berkó István. Bp., 1928.; Hadviselés és hadvezetés. A katonai, gazdasági és szellemi háború lényege, módszere és eszközei. [Bp.,] 1940.; Kari Justrow: Korszerű háború. A műszaki hadviselés és harceszközei. Átdolgozta: Suhay Imre. Bp., [1940.] 41 A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karára (1919- 1944/48), ahová 1935-ig érettségivel bárki beiratkozhatott. 42 Szentpétery Imre (1878-1950) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Elsősorban diplomatikai munkákkal és forráskiadással foglalkozott. 196
