Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára

Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése

meghallgatására. Én még ezen felül, ha időm engedte, be-bejártam az egyetemre, illetve mint benevolus auditor meghallgattam többször Szekfű Gyula,43 Domanovszky Sándor,44 Lukinich Imre45 professzorok előadásait,46 s mindjobban éreztem, ez az én igazi hivatásom, a levéltári szolgálaton alapuló történetkutatói munka, s ennek eredményeként a hadtörténetírói pálya.*7 Ezután még gyakrabban jelentek meg kisebb közleményeim, de most már teljesen abbahagytam a világháborúval való foglalkozást, s főleg a Generalkommando és a török anyag gazdag tárházából közöltem cikkeket. Ezeknek ma már a címeit sem tudnám felsorolni, mert bár minden írásomból eltettem egy példányt és az azokkal kapcsolatos bírálatokat, ez az érdekes gyűjteményem is elpusztult a második világháború alatt. Emlékezem, hogy több cikkben írtam a napóleoni háborúk alatt magyarországi kaszárnyákba internált francia hadifoglyok dolgairól.48 Ismertettem több közleményben a török hódoltság idejéből való érdekesebb magyar okmányokat.49 A Hadtörténelmi Közlemények 1928. évi évfolyamában közzétettem egy hosszabb értekezést a zaporogi kozákok magyar földre való áttelepítéséről.50 Eger várának régi dolgairól is írtam,51 felfedeztem Martinovics Ig- nácnak egy eddig ismeretlen, sajátkezű levelét, ezt a Napkelet 1929. évi kötetében tettem közzé.52 Mindezekben a munkáimban nagy segítséget, ösztönzést kaptam Gyalókay Jenő és Pilch Jenő ezredesektől, sokat tanultam tőlük.

Egy érdekes mezőgazdasági, növénytermesztésről szóló könyvben olvastam ezt a meghatározást, mely - mutatis mutandis - a történetkutatói és írói munkásságra is alkalmazható. A föld felső rétegeiben, geológiai összetételében van egy bizonyos gazdagság. De ez magában nem elég ahhoz, hogy olyan terményeket hozzon létre, amelyek az ember testi táplálására alkalmasak. Ehhez az kell, hogy a talajt megfelelő módon elkészítsük, felszántsuk, fogatoljuk, tárcsázzuk, ásóval, kapával megdolgozzuk. Akkor nyugodtan vethetjük gabonánkat, vagy ültethetünk bármit is a földbe, a benne rejlő talajgazdagságot ily eljárásokkal átváltoztathatjuk talajerővé. Ez ébreszti fel és fejleszti a növényeket és érleli meg őket. Történettudományos lelki táplálékainkkal is ez történik. A levéltárakban, könyvtárakban készen van a történetíráshoz szükséges adatgazdagság. Azt ható erővé a társadalom számára a lelkiismeretes történetkutató, bíráló és összeállító írói munka teszi.

43 Szekfű Gyula (1883-1955) történész, publicista, egyetemi tanár, akadémikus. A két világháború közötti szellemi élet meghatározó alakja, kiemelkedő történésze. Legteljesebb életrajzi összefoglalója, műveinek felsorolásával, a korábbi bibliográfiák összefoglalásával: Dénes, 2001. 7-34., 26. skk.

44 Domanovszky Sándor (1877-1955) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező (1915-től), rendes (1926-tól), majd tiszteletbeli (1940-1949) tagja.

45 Lukinich Imre (1880-1950) történész, egyetemi tanár; 1923-1924-ben országos levéltári igazgató, 1924-1929 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója.

46 Szekfű Gyula az 1919/20. tanév I—II. félévében, majd ötévi kihagyás után az 1925/26-os tanévtől kezdődően tanított folyamatosan 1945-ig az egyetemen. Dénes, 2001. 275.

47 Kiemelés kurzívval itt és a továbbiakban a szerzőtől.

48 Felsőmagyarország meghódítása francia megvilágításban. Magyar Katonai Közlöny, 18. (1930) 3. sz. 262-265.

49 Magyar levelek a török hódoltság idejéből. (2-ik, 3-ik és 4-ik sorozat.) Magyar Katonai Közlöny, 17. (1929) 4. sz. 449-454., 6. sz. 670-674. és 9. sz. 918-924.; Magyar levelek a török hódoltság idejéből. (5. sorozat.) Magyar Katonai Közlöny, 18. (1930) 1. sz. 69-72.

50 Zaporogi kozákok bevándorlása Délmagyarországra, 1785-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 29. (1928) 474-481.

51 Eger vára 1753-ban. Uo. 34-37. o.

52 Martinovich Ignác eddig ismeretlen levele. (A M. K. Hadtörténelmi Levéltár régi iratanyagából.) Napkelet, 7. XIII. kötet. (1929.1. félév) 7. sz. 545-546.

197