Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára
Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése alakították a Vezérkar egyik osztályát, a Levéltári Osztályt. Az összeomlás után, amikor folytak a tárgyalások a bécsi kulturális anyagok, így a Kriegsarchiv magyar vonatkozású anyagainak szétválasztása és Magyarországnak való átadása ügyében,12 ez az osztály alakult Hadtörténelmi Levéltárrá.13 Most már nemcsak a harctéri honvédalakulatok, hanem minden magyar illetőségű közös csapattest és intézet régi levéltári anyagának gyűjtőhelyévé vált. Akkor már Berkón kívül más neves katonaírók, tudós emberek, mint Pilch Jenő, Gyalókay Jenő, Gabányi János, Nagymegyeri Raics (Nagy) Károly14 ezredesek, Breit (Bánlaky) altábornagy15 és mások is itt kaptak beosztást. A növekedő iratanyag már nem fért el a Vezérkartól átengedett helyiségekben, így hát sikerült megkapni az akkor még befejezetlen Országos Levéltár épületének két legfelsőbb emeletét, s ott most már mint önálló honvédségi intézet működött, mely anyagilag a Honvédelmi Minisztérium, szellemi vezetés tekintetében pedig a Vezérkar alá tartozott. A bécsi Kriegsarchiv felszámolásában pedig egy ott működő, magyar tisztekből álló bizottság végezte a magyar anyag kiválasztását és Budára szállítását.16 Ez volt a helyzet 1921 telén. Április havában, amikor ezredem feloszlatását elrendelték, felmentem érdeklődi, nem kaphatnék-e ott megfelelő beosztást és munkakört. A Hadilevéltár parancsnoka akkor Rubint Dezső altábornagy volt. Kikérdezett béke- és harctéri múltam felől, s mikor megmondtam, hogy a németen kívül franciául tudok és a latin nyelv sem idegen nekem,17 örömmel kijelentette, hogy azonnal intézkedik beosztásom felől. Valóban, pár nap múlva megkaptam a Honvédelmi Minisztérium rendeletét, mely szerint 1921. június 1-jétől kezdve a Hadtörténelmi Levéltárban fogok szolgálatot teljesíteni. A kocka eldőlt, ráléptem arra az útra, amelyen - bár akkor még nem is sejtettem - továbbhaladhattam valódi hivatásom, a hadtörténet művelése felé. A magyar Hadilevéltár akkor még a kezdet nehézségeivel küzdött, és legnagyobb bajunk az volt, hogy a Hon védelmi Minisztérium egyáltalában nem tekintette ezt a most megszületett intézetet egy új magyar katonai tudományos intézménynek, tehát nem is vetett súlyt annak ilyen irányú megalapozására és fejlesztésére. A trianoni béke szerint megállapított kis magyar haderő kiépítésén volt a hangsúly, s azon, miképpen lehet a sok, ebbe a szűk keretbe be nem férő tisztet elrejteni egy jövendő, nagyobb honvédség számára,18 mert hiszen minden magyar ember lelkében élt a remény, hogy a trianoni 12 A Monarchia felbomlását követően az osztrák szövetségi kormány és a magyar kormány között éveken át tartó előkészítő munka után Baden bei Wien-ben 1926. május 26-án írták alá az egyezményt, melynek értelmében Ausztria kötelezte magát, hogy kiszolgáltatja Magyarországnak azokat az iratokat, amelyek magyar szellemi tulajdonnak tekinthetők. A közös vonatkozású- akról kinyilatkoztatták, hogy azok közös szellemi tulajdont képeznek és Bécsben maradnak. Ehhez az iratanyaghoz a magyar kormány az osztrák szövetségi kormány hozzájárulásával megfelelő számú megbízottat rendelt ki a bécsi Állami Levéltárba referensként. A kérdés szak- irodalmából összefoglalóan 1.: Ress, 2008., legutóbb pedig: Ress, 2011. 82-97. 13 A Levéltár, az időközben ugyancsak megalakult Hadimúzeummal egyesítve, ténylegesen a következő esztendő elején kezdte meg működését „A magyar hadügyministerium (10. osztály) Hadtörténelmi Levéltára és Múzeuma" néven 1919. január 20-án. Hausner, 2001. 47. 14 Nagymegyeri Raics (Nagy) Károly, vitéz ezredes, 1921-től a M. kir. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum III. (hadtörténelmi vagy katonai-irodalmi) csoportjának vezetője. 15 Bánlaky (1931-ig Breit) József, doberdói (1863-1945) altábornagy, a két világháború között a Hadilevéltár munkatársa. Életrajzi összefoglalója: Pollmann, 2012 16 L. a 21. jegyzetet! 17 Markó Árpádot szülei a nyolc osztályos rozsnyói evangélikus főgimnáziumba íratták be, ahol a klasszikus műveltséghez tartozó latin, görög nyelv oktatására különösen nagy hangsúlyt fektettek. 18 Az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés 5. fejezete olyan magyar hadsereg fenntartását engedélyezte, amely támadó hadműveletekre alkalmatlan volt, de az ország minimális vé191
