Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára
Forrásközlések kényszerállapot csak átmenet, s ha a közvetlen szigorú ellenőrzés alól felszabadulunk,19 szó lehet a honvédség kifejlesztéséről. A nem határozottan fegyveres alakulatokat, tehát a katonai intézeteket stb., köztük a Hadilevéltárat is civilesítették. Azaz nem volt szabad egyenruhát viselnünk, s rendfokozati elnevezésünket használni. A főhadnagyból előadó, a századosból főelőadó, őrnagyból tanácsnok, alezredesből főtanácsnok, ezredesből aligazgató lett, s a tábornok-parancsnokot tekintet nélkül rendfokozatára főigazgatónak nevezték el. Hogy mennyire nem törődtek felsőbb honvéd vezetőink intézetünkkel, mutatja az is, hogy azt amolyan átmeneti szállásnak tekintették, ahová beosztottak tucat számra tiszteket, akik csak névleg szerepeltek nálunk, s más, rejtett beosztásban dolgoztak. Vagy ha ideig-óráig be is jártak az intézetbe, semmit sem dolgoztak, mert rövid idő múlva már máshová kerültek. A meg nem értésnek csak két jellemző rövid jelenetét említem meg. Volt egy honvédelmi miniszterünk,20 aki amikor főigazgatónk különféle javaslatokkal, kérelmekkel ment hozzá, azt válaszolta: „Hagyjatok nekem békét a levéltárral. A mai zavaros időben semmi szükség nincs erre az intézményre, a pénz nekünk fegyverekre kell, nem ócska papírokra." - A minisztérium egyik vezető osztályfőnöke, régi honvéd vezérkari ezredes, pedig nekem, amikor felmentem hozzá, hogy kérünk németül tudó gépírónőket, mert már érkezik a bécsi Kriegsarchiv felszámolása révén21 hozzánk került anyag, dühösen - a régi honvédség rövidlátó felfogására jellemzően - ezzel utasított el: „Nem adok, minek egy magyar levéltárban német személyzet? Talán a régi schwarzgelb szellemet akarjátok visszaállítani?" - És az is jellemző, hogy mindvégig, amíg ott szolgáltam, tehát 1921-től 1940-ben bekövetkezett nyugdíjazásomig - bár az utolsó évtizedben delmét sem volt képes ellátni. A Magyarországi Tanácsköztársaság kormányának lemondásával a magyar hadsereg is megszűnt. Ezzel párhuzamosan szerveződött az ún. Nemzeti Hadsereg, melynek (első) parancsnoka a Károlyi Gyula vezette szegedi kormány honvédelmi minisztere, vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957) lett. A Nemzeti Hadsereg létrehozásáról szóló rendeletet 1920. június 6-án Szegeden hirdette ki Horthy, s a hadsereg vezetése, a fővezérség augusztus 9-én állt föl. A szervezet elnevezése 1922. január 4-től Magyar Királyi Honvédségre változott. A fegyveres erők összlétszámát a békediktátumban 35 ezer főben határozták meg, s megtiltották az általános védkötelezettséget. A tisztikar és a legénység arányát is meghatározták, 1750 tiszt és 1313 altiszt volt kinevezhető. A rendelkezések végrehajtását az ún. Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság ellenőrizte. A gazdasági helyzet és az ellenőrzés nem tette lehetővé a hadsereg fejlesztését. Az ország védelméhez szükséges fegyveres erőt ezekben az években az úgynevezett rejtett alakulatok biztosították: a belügyi, illetve a pénzügyi tárcához tartozó vámőrség, csendőrség, határőrség, folyamőrség és a rendőrtartalékok. Dombrády, 1996. 321-323. A Levéltár a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként a rejtett alakulatok intézményeinek sorába tartozott. 19 Ti. az előző jegyzetben említett Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság távoztával: a Nagykövetek Tanácsa 1927. március 31-i hatállyal megszüntette a Katonai Ellenőrző Bizottság tevékenységét Magyarországon. Dombrády, 1996. 324. 20 Belitska Sándor (1872-1939) altábornagyról van szó, aki 1920. december 16. és 1923. június 28. között volt honvédelmi miniszter. 21 Helytelen megfogalmazás, a bécsi Hadilevéltárat nem számolták fel, hanem lehetőség nyílott az ott őrzött magyar vonatkozású anyagok Magyarországra szállítására. L. a 12. jegyzetet! - A badeni egyezmény az évszázadokon át Bécsben működött közös kormányszervek magyar vonatkozású irategyütteseinek kezelését illetően közreműködési lehetőséget biztosított a magyar félnek a Bécsben dolgozó levéltári delegáció révén. Feladatmegosztással napjainkig külön (katonai és polgári) delegáció dolgozik a Kriegsarchivban, külön polgári delegáció a Házi, Udvari és Állami Levéltárban (Haus-, Hof- und Staatsarchiv) és a Pénzügyi és Udvari Kamarai Levéltárban (Finanz- und Hofkammerarchiv). Előbbiek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, utóbbi az Országos Levéltár munkatársai közül kerül ki. 192
