Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Forrásközlések - Kincses Katalin Mária: Levéltár és levéltáros születik. Markó Árpád visszaemlékezése a Hadtörténelmi Levéltár megalakulására és levéltárosi pályájára

Forrásközlések elérhetők, kutathatók. Leltári számuk 3598/a-e.8 A kötetek címei a következők: Markó főhadnagy feljegyzései... a 34-ik gyalogezred utászosztagának harcairól. 1914. augusztus 31.-szeptember közepe. (1914 októberében írta.); Katonaéletem története I. 1903. október 1.-1915. szeptember 15.; Katonaéletem története II. 1915. szeptember 15.-1921. május 1.; Életem a történettudomány szolgálatában; Hontalanságunk két éve. 1945. január 6.-1947. április 1.; Zenei életem. Hatvanöt esztendő muzsikája a hegedű szolgálatában. (A visszaemlékezések gépelt má­sodpéldányban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában is elhelyezésre kerültek.) Az alábbi forrásrészlet Markó Árpád visszaemlékezéseinek egyik kötetéből való, az „Életem a történettudomány szolgálatában" című kéziratból. Ebben rész­letesen leírja tudományos pályafutását, ezen belül pedig levéltárosi tevékeny­ségét és a Hadtörténelmi Levéltár létrejöttének körülményeit, két világháború közti történetét, elsősorban az Országos Levéltárral való viszonyrendszerben. Jelen írás tehát az említett kézirat levéltári vonatkozású részletét adja közre jegy­zetekkel, magyarázatokkal ellátva. A közlés során csak apró, stiláris változtatá­sokra került sor, a rövidítéseket kurzívval oldottam föl, s a központozást néhol megváltoztattam. FORRÁSKÖZLÉS A Hadtörténelmi Levéltárban A világháború szomorú befejezése után 1920 májusában Budapestre költöztem és rövid ideig az újonnan szerveződő Nemzeti Hadseregben szolgáltam mint a ceglédi, később váci gyalogezred ezredsegédtisztje, de bevallom, nem nagy kedvvel. Ez a - később hon­védségnek nevezett - haderő nem volt folytatása a mi régi, katonás, hagyománytisztelő szellemünknek. Amikor a váci ezredet 1921-ben önálló zászlóaljakká szervezték át, elha­tároztam, hogy más, nem csapatbeli beosztást kérek.9 Megtudtam, hogy alakulófélben van egy Hadtörténelmi Levéltár. Annak első alapjait Rácz Jenő, akkori vezérkari ezredes10 fektette le azzal, hogy a Vezérkar elrendelte, hogy a honvédcsapatok harctéri iratait időszakonként Budapestre kell szállítani. Segítségére volt Berkó István, akkor alezredes,11 s még néhány, az ügy jelentőségét megértő tiszttel meg­8 (Feldolgozásuk, sajtó alá rendezésük jelenleg is tart a Mészáros Kálmán hadtörténész kollégám mai közös munka során, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának jóvoltából.) 9 Markó Árpád 1906. október 1-jén hadnagyként a kassai béke-állomáshelyű, 1734. május 16-án alakult Cs. és kir. 34. sz. „I. Vilmos német császár és porosz király" magyar gyalogezredhez került szolgálatra. 1921. május 1-jével oszlatták fel az ezredet. 10 Rátz Jenő, nagylaki, vitéz (1882-1952) gyalogsági tábornok, a Honvéd Vezérkar főnöke (1936- 1938), 1938. május 14. és november 15. között honvédelmi miniszter, a Felsőház elnöke (1944- 1945). Markó Árpáddal barátságban volt. 11 Berkó István, vitéz, báti (1880-1958) vezérkari ezredes, főtanácsnok, hadtörténész. Hadtörténelmi Levéltár régi levéltár csoportjának volt az igazgatója 1926. február 24. és 1931. január 1-je között, a Magyar Katonai Szemle főszerkesztője, 1931-ben, majd 1932. március 1-jétől 1932. július 1-jei nyugállományba vonulásáig a Levéltári osztály vezetője volt. 190

Next

/
Thumbnails
Contents