Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)

Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)

francia vezetés sem vállalt közösséget a két világháború közötti francia kormányok politikájával. A francia politikus ugyanakkor elismerte, hogy a Közös Piac mezőgazdasági politikája komoly problémát jelent a két ország kapcsolatában, de hosszú távon annak megoldásában reménykedett. Pierre Messmer és Losonczi Pál tárgyalásán lényegében a nemzetközi és kétoldalú kérdések ismétlésszerű átbeszélése történt.78

A magyar fél értékelése szerint a látogatás sikeres és hasznos volt, de annak elsősorban politikai-diplomáciai jelentősége volt, és egyedüli előrelépésként az volt értékelhető, hogy a francia fél álláspontját a magyarok megismerhették. A kétoldalú kapcsolatok területén az egyedüli előrelépést az jelentette, hogy az ipari kooperáció vonatkozásában a franciák nagyobb hajlandóságot mutattak: „A látogatás és a megbeszélések tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar-francia kapcsolatok fejlesztését a jövőben is nekünk kell szorgalmaznunk, mivel a francia fél ebben kevésbé érdekelt/'79

3.4. Kétoldalú kapcsolatok változásai (1974-1975)

A helsinki tárgyalások tapasztalatai alapján a magyar külpolitikát a francia diplomácia egyértelműen úgy értékelte, hogy Magyarország nem lépett az önálló külpolitika útjára és a budapesti kommunista vezetés teljes mértékben támogatta a szovjet külpolitika törekvéseket, azokat a magyar érdekekkel összhangban értékelték. Párizs számára nyilvánvalóvá vált az is, hogy a szocialista országok közül Magyarországnak és az NDK-nak a gazdasági kérdések megvitatása volt a „házi feladat", de egyik ország sem tért le a Moszkva által megszabott irányvonaltól.80

Budapest ugyanakkor úgy értékelte a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, hogy Párizs Magyarországot nem sorolta a preferált államok közé, és indokként magyar részről ismételten felsorolták azokat a történelmi érveket (Trianon, kisan- tant), amik Párizs visszafogottságát mutatták a francia-magyar kapcsolatokban. Francia részről ráadásul a gazdasági kapcsolatok területén nem sikerült érdemi kapcsolatépítést elérni, melynek nyelvi, kulturális és tradicionális okai egyaránt voltak, de a francia ösztöndíjrendszer szűkmarkúsága is korlátozottá tette a kapcsolatépítés lehetőségeit.81 A korlátok és a nehézségek ellenére a magyar vezetés szinte „hagyományosan" nagy jelentőséget tulajdonított a Franciaországgal történő kapcsolatépítésnek. Magyar szemmel nézve ugyanis Franciaország, hasonlóan a hatvanas évekhez, egy olyan NATO hatalomnak számított, amely komoly befolyással rendelkezett a nemzetközi ügyekben, ráadásul a hetvenes évek első

78 Uo. 444-445. A francia tárgyalási jegyzőkönyvek itt találhatók: AMAE Europe Hongrie (1971- 1976) Carton 3344. Voyage de M. Messmer en Hongrie.

79 Uo. 446.

80 AMAE Europe Hongrie (1971-1976) Carton 3345. Note. Relations politiques entre France et Hongrie., illetve a francia nagykövet jelentése: AMAE Europe Hongrie (1971-1976) Carton 3347. Rapport de fin de mission. (Budapest, juin 1974.)

81 MNL-OL-XIX-J-1-j-Franciaország 004189/1974. (43. dob.) A párizsi magyar nagykövetség jelentése. Beszámoló jelentés. L. Kecskés D., 2013. 94. 269. lábjegyzet.

163