Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)

Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)

jó légkörben zajlott, és alapvetően elősegítették a bizalom erősödését, a kétoldalú kapcsolatok építését, az enyhülési politika folytatását.73

3.3. Pierre Messmer francia miniszterelnök budapesti látogatása (1973. július 18-20.)

A francia miniszterelnök és külügyminiszter 1973. évi budapesti útját Budapesten úgy értékelték, hogy érdemi változások nem történtek a kapcsolatépítésben, és a viszony színvonala lényegében nem változott az 1968. évi magyar miniszterelnöki látogatás óta. A két ország kapcsolatában továbbra is a kereskedelmi egyensúlytalanság (ami elsődlegesen a magyar mezőgazdasági exportot érintette), illetve az európai integrációhoz való eltérő hozzáállás jelentette a legfontosabb akadályozó tényezőt. Ezzel szemben Párizsban úgy látták, hogy a két ország kapcsolatai „nagyon jók", amit alapvetően két probléma terhelt. Egyrészt a legmagasabb szinten, vagyis az elnök és a magyar pártfőtitkár között nem sikerült még találkozót szervezni, másrészt a vízumok kiadásában a magyarok folyamatosan sérelmezték a francia korlátozó intézkedéseket.74

Pierre Messmer és Fock Jenő miniszterelnök tárgyalásán először a nemzetközi kapcsolatok kérdéseit beszélték át. Michel Jobert külügyminiszter kifejtette a francia diplomácia álláspontját, és érzékeltette a francia diplomácia sajátosságait, Franciaország közvetítő szerepét a nemzetközi ügyekben.75 Jobert a vietnami háború rendezésével kapcsolatban a szocialista országok és Franciaország érdekazonosságát hangsúlyozta, és az indokínai népek önrendelkezéshez való jogát, azok érettségét hangoztatta. A francia-kínai kapcsolatokat jónak értékelte. A közel-keleti válság kapcsán a francia külügyminiszter a dialógus fontosságát, de annak irrealitását emelte ki, és lényegében a nagyhatalmak, az érintett felek és az ENSZ ellentmondásos összetett nemzetközi játszmájaként értékelte a helyzetet. A francia külügyminiszter az európai biztonság és a kelet-európai haderő-csökkentés tekintetében is kifejtette az álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Európában a kelet-nyugati viszonyok lenyugodtak, béke van, de a stabilitás gyenge lábakon áll és nem látja a biztonság kereteit és jövőjét. Jobert lényegében megismételte a helsinki külügyminiszteri értekezleten elmondott beszédét, amelyben Európa megosztottságát hangsúlyozta. Budapesten azonban arról is beszélt, hogy a béke és az együttműködés megteremtése érdekében a kelet-nyugati kapcsolatok realitásaiból kell kiindulni, és a kétoldalú együttműködés révén lehet elérni azt, hogy a népek közötti együttműködés kialakuljon, és ehhez sem a határokat, sem az egyes politikai rendszereket nem kell megváltoztatni, vagyis a de Gaulle-i détente-entente-coopération politika szükségességét hangoztatta.76 A fegyverzetkorlátozási tárgyalásokhoz való francia viszonyt stratégiai érdekekkel

73 AMAE Europe Hongrie (1971-1976) Carton 3344. Circulaire N° 329. (14 septembre 1971) p. 1-5.

74 AMAE Europe Hongrie (1971-1976) Carton 3346. La France et la Hongrie. (10 novembre 1972). A franciák részéről a vízumok kiadásában a könnyítés csak az 1990-es szabad választások után következett be, addig ezt elsősorban biztonsági kérdésként kezelték.

75 Kecskés D., 2013. 56. számú dokumentum. 438.

76 Uo. 440-441.

161