Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)

Közlemények

hogy Magyarország teljesen a német politika irányába fordult. Kádár szerint ennek a múltbeli tehertételnek a felszámolása nem megy magától, és mindkét félnek tudatos erőfeszítéseket kell tenni, és közös igyekezettel sok lehetőséget lehet feltárni a kétoldalú kapcsolatokban. Kádár az európai biztonsági konferenciával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy annak érdekében három vonalon kell dolgozni: 1. a blokkok közötti tárgyalások, 2. a kétoldalú tárgyalások, 3. a blokkokon belüli tárgyalások.69 A megbeszélés végén Kádár egy kényes kérdést is felvetett: „Magyarországról gyakran szokták Nyugaton azt mondani, hogy mi a Szovjetunió csatlósai vagyunk. Ezt mi nem tartjuk különösebben nagy sértésnek. Ha már arról van szó, hogy valamelyik nagyhatalom csatlósai vagyunk-e vagy sem, akkor inkább vagyunk a Szovjetunió csatlósa, mint az Egyesült Államoké. De a kérdés nem ilyen egyszerű." <••■■> ... Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy nálunk kommunista kormány van, de kormányunk tudatában van annak, hogy az egész magyar nép sorsáért felelős. A nagy nemzetközi kérdéseket ezért nemcsak egyszerűen pártkérdésnek tekintik, hanem a döntéseket a magyar nép jövőjét figyelembe véve hozzuk."70 Schumann a válaszában megköszönte Kádárnak az őszinteségét, és a magyar sajátosságok nemzeti jellegéről beszélt, és a francia külpolitika törekvéseit példaként állította a magyar vezető számára.71

Fock Jenővel folytatott megbeszélésen a francia külügyminiszter kijelentette, hogy az 1968. évi látogatást francia részről nagyon hasznosnak tartják, és Franciaország De Gaulle politikáját folytatja. Fock a tárgyaláson kifejezte tiszteletét De Gaulle elnök személye iránt, és örömét fejezte ki a felett, hogy a francia elnök politikája folytatódik Franciaországban, arról beszélt, hogy francia és magyar részről egyaránt támogatni kell a finnek kezdeményezését a biztonsági konferencia összehívására. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok fontosságát, és azt, hogy keresni kell az új formákat, miközben francia tárgyalópartnere a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének politikai ösz- szefüggéseiről beszélt. Fock Jenő kijelentette, hogy a francia álláspont nemcsak közel áll a magyar véleményhez, hanem lényegében megegyezés van a két fél között.72

A francia külügyminiszter elsősorban a közép-európai nemzetiségi viszonyokról, és a magyar-francia kulturális kapcsolatok lehetőségeiről tárgyalt, hangsúlyozva, hogy a francia nyelvet harmadik nyelvvé szeretnék tenni Magyar- országon. A francia külügyminiszter tárgyalt Illyés Gyulával is. A francia diplomácia értékelése szerint a külügyminiszter látogatása Budapesten és Szófiában

69 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-001734/30/1971. (45. dob.) Jelentés a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak, Maurice Schumann francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról. MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-001734/27/1971. (45. dob.) Schumann külügyminiszter látogatása Fock Jenő, Losonczi Pál és Kádár János elvtársaknál.

70 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-001734/27/1971. (45. dob.) Schumann külügyminiszter látogatása Fock Jenő, Losonczi Pál és Kádár János elvtársaknál.

71 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-001734/30/1971. (45. dob.) Jelentés a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánynak, Maurice Schumann francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról.

72 Uo.

160