Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)
Közlemények francia hivatalos megnyilatkozások nem voltak ugyan olyan élesek, mint a többi nyugat-európai államéi, de végeredményben ők is elítélték azt, miközben a magyar diplomaták előtt számos alkalommal hangsúlyozták, hogy továbbra is szándékukban áll az együttműködés és az enyhülés politikájának folytatása. A francia külpolitika a kelet-európai szocialista országok irányában lényegét tekintve nem változott, de konkrét lépéseikben igyekeztek egyre inkább különbséget tenni a szocialista országok között. A franciákra vonatkozó magyar helyzetértékelést ugyanakkor nagymértékben befolyásolta a szovjet Külügyminisztérium tájékoztatása, amelyben a szovjetek megfogalmazták azon elképzelésüket, hogy a francia külpolitika alapelveiben nem lesz lényeges változás, és az 1968 első felétől meginduló francia-amerikai közeledést csak felületi jelenségként értékelték. A szovjet diplomácia nem akarta, hogy a csehszlovákiai intervenció miatt a szovjet-francia kapcsolatokban törés következzen be. A magyar diplomácia hosszú távon a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában a további kapcsolatfejlesztést és együttműködést tűzte ki célul. Az együttműködést az európai biztonsági rendszer megteremtésével, a háborús feszültségi gócok felszámolásával, a multilaterális diplomácia, és az 1967-ben elkezdett külügyi konzultációk területén igyekeztek továbbfejleszteni. A magyar diplomácia ugyanakkor felkészült arra is, hogy a szocialista országok megosztására irányuló mindenfajta francia diplomáciai manővert el tudjon hárítani: "...éberen figyelve különösen a Kis-Entente jegyében esetleg felszínre kerülő, érdekeinket sértő jelenségekre."46 A kétoldalú államközi kapcsolatok vonatkozásában megfogalmazták, hogy folytatni szándékoznak a legmagasabb szintű vezetők közötti közvetlen eszmecseréket, amelynek első lépését Fock Jenő miniszterelnök franciaországi utazása jelentette. Budapesten fontosnak tartották, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a két ország közötti kormányközi egyezmények számát növeljék, és célul tűzték ki egyfajta barátsági egyezmény megkötését. A kétoldalú viszony fejlesztésében a magyar diplomácia feladatául szabták személyi kapcsolatok kiépítését a legfontosabb és különböző pártállású francia politikusok és közéleti személyiségek körében. Ezen emberekről precíz nyilvántartási rendszer kialakítását határozták el. A francia adminisztratív vezetőkkel, diákokkal, egyetemi és főiskolai hallgatókkal való kapcsolatfejlesztést is célul tűzték ki. Igyekeztek elérni, hogy a hetvenes évektől egyre több francia ember érkezzen Magyarországra, és azt, hogy pozitív élményanyaggal rendelkezzenek Magyarországról. A propaganda tevékenységben a precizitást, a francia belpolitikai ellentmondások feltárását és a megfelelő tájékoztatást szabták meg követendő feladatul. A gazdasági kapcsolatfejlesztésben az ipari kooperációk fejlesztését, modern ismeretek megszerzését akarták elérni, azon cél érdekében, hogy a magyar gazdaság a nemzetközi piacon versenyképes maradjon. Ehhez a gazdasági diplomácia eltérő formáit szándékozták felhasználni. A kulturális kapcsolatokban kiemel46 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-00352/3/1968. (36. dob.) Emlékeztető az 1968. december 11-ei miniszter-helyettesi értekezlet döntéseiről. Magyar-francia viszonylati terv. Budapest, 1968. december 13. 154
