Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)
Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975) ték azt, hogy a párizsi magyar kulturális jelenlét közvetve szétsugárzik a világ más részeibe, ezért Párizst a magyar kulturális diplomácia fontos területévé nyilvánították. A magyar diplomácia értékelése szerint tehát az 1968-as év a kétoldalú magyar-francia kapcsolatok történetében kiemelkedő időszaknak számított. A magyar diplomácia a magyar-francia kapcsolatok viszonylatában a hatvanas évek eleje óta a folyamatos kapcsolatfejlesztést valósította meg, amelynek a magyar miniszterelnöki látogatás egy újabb lendületet adott, de a francia belpolitikai, illetve a nemzetközi események a kétoldalú kapcsolatfejlesztést 1968-1969 folyamán megnehezítették. Franciaországban az 1968. májusi válság, a gazdasági nehézségek, a francia frank leértékelése, majd 1969-ben De Gaulle lemondása jelentett olyan bizonytalansági tényezőt, amely a külpolitikai tevékenységre hatással volt. A csehszlovákiai intervenció ugyanakkor 1969-re lefékezte az enyhülési politika folyamatát, és a franciákat átmenetileg a kapcsolatok szinten tartására kényszerítette. A francia belpolitikai események ugyanakkor Franciaország nemzetközi súlyát is csökkentették. Az új francia elnök, Pompidou, az elődjéhez képest rugalmasabb politikát kezdeményezett mind az Egyesült Államok, mind a nyugat-európai szövetségesek irányában, ez viszont kihatott a magyar-francia kapcsolatok alakulására a hetvenes évek első felében. A magyar diplomácia értékelése szerint 1968 második felétől kezdve De Gaulle lemondásáig a francia diplomácia stagnált. Ezen időszak alatt a kétoldalú magyar-francia kapcsolatok vonatkozásában is az a hullámzás volt a jellemző, amely a többi szocialista ország viszonylatát is jellemezte. Magyar-francia viszonylatban magas szintű kapcsolatfelvétel nem történt. A francia diplomaták ugyan továbbra is hangoztatták Magyarország kiemelten fontos szerepét, de a kapcsolatok fejlődésében, a magyar várakozások ellenére, legalábbis az előzetesen megfogalmazott elképzelésekhez képest, megállás volt tapasztalható. A francia külügyminisztérium tisztviselőivel folytatott megbeszélések alapján a magyar diplomaták megállapították, hogy francia értékelés szerint a magyar külpolitikát a szovjet külpolitika szolgai követése, az Európai Biztonsági Értekezlet és a keleti blokkon belüli konfliktusok rendezése terén aktivitás jellemezi.47 1969 szeptemberében Csatorday Károly és Ustor Endre részvételével az ENSZ-szel kapcsolatban újabb külügyi konzultáció történt Párizsban, majd 1969 októberében, többszöri időponthalasztás után, ismét magyar parlamenti küldöttség utazott Párizsba. 1970. január 5-én francia kezdeményezésre Bíró Józsefet Jean de Lipkowski francia külügyi államtitkár fogadta, és kifejtette Franciaország álláspontját a gaulle-ista politika folytatásának fontosságáról, és a francia kormány azon aggodalmát, hogy Bonn és Moszkva között közvetlen kapcsolat jön létre.481970. január 13-15. között Jacques de Beaumarchais, a fran47 MNL-OL-XIX-J-l-j-II-10-00429/4/1970. (2. dob.) A magyar külpolitikai tevékenység és Francia- ország. Párizs, 1970. május 25., illetve AMAE Organismes internationaux et grandes questions internationales (1966-1970) Carton 2033. Hongrie N° 323-328. Entretien avec M. Szilagyi. 48 MNL-OL-XlX-J-l-j-Franciaország-45-144 Sz.n./1970. (37. dob.) Bíró elvtárs beszélgetése Jean de Lipkowski francia külügyi államtitkárral. 155
