Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján

Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához

házában egy további szobára, hogy a gyermekeket megfelelő módon oktathassa („... indiget altero adhuc cubiculo pro instructione infantum accomodo").150 Arról sem kapunk pontos képet, hogy egy tanító mekkora körben fejtette ki tevékenységét, éppen ezért érdekes a vázsnoki tanító esete, aki Vásárosdombón kívül mind a 14 filiától egyaránt kapott két-két szekér tűzifát. Ebből arra következtethetünk, hogy talán a filiákon élő gyermekeket is tanította.

Az összeírás megerősíti azt a tézist, mely szerint a püspökség területén élő németség tudatosan ügyelt a tanítók alkalmazására.151 Miközben az anyaegyház Szebényben annak ellenére sem volt tanító, hogy nemrég építették fel a tanítói házat (nagy területű, kényelmes, kerttel), és biztosítottak számára javadalmazás, addig a három filia mindegyikén tevékenykedett német Ludi magister, „aki az ő gyermekeiket tanítja" („... qui eorum filios instruunt ...")!52 Hasonló helyzetet látunk Versenden, ahol szintén nem volt tanító, miközben több filiában német tanítók oktattak, szerződésben rögzített fizetségért.153

Összegzés

Zárásként megállapíthatjuk, hogy kizárólag akkor tudott megfelelően működni egy plébánia, ha létrejött az az ideális konstelláció, amelyben mind a birtokos kegyúrként, mind az egyházi szféra (püspöki, plébánosi szint egyaránt), mind a közösség kielégítően teljesítette a tőle elvártakat, illetve ha ehhez még képes volt valamelyik fél bármilyen pluszt hozzátenni.

Pozitív példaként megemlíthetjük a már ismertetett Darázs és Versend plébániákat, míg negatív példaként Döbröközt. Részben uradalmi szerepe és társadalmi, gazdasági súlya miatt utóbbit 1729-től a püspökség plébániai rangra emelte. Mindezt úgy, hogy nem volt a településen templom, az egykori licenciátus házában tartották az istentiszteletet. A plébános háza szűkös, egy személy lakhatásának sem volt elegendő, az uradalom nem jelölt ki rétet sem a plébánia eltartására, a közösség viszont ezt megtette, a saját költségén kaszálta és gyűjtötte össze a szénát a pap számára,154 ezen felül gabonát és bort is szolgáltattak neki - fogalmazott az összeírás. A közösség tehát láthatóan - a lehetőségeihez mérten - hozzájárult a plébános eltartásához, közel 170 forint értékben biztosított számára eltartást, míg az uradalom és a püspökség nem vette ki részét ebből. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy Döbrököz igen sokáig szerb település volt,155 az 1710-es évektől kísérelt meg az uradalom magyarok betelepítését. A püspökség valójában

150 MNL BML IV.l.j. Ö 19.113.

151 Vö. Gözsy, 2010.

152 MNL BML IV.l.j. Ö 20. 9.

153 „Ludi magister in parochia principali nullus datur, neque fundus pro eodem assignatus, verum in plerisque filialibus pagis per incolas germanos conducti rectores, qui filios eorum instruunt, eos autem conventione mediante solvunt." MNL BML IV.l.j. Ö 20.15.

154 „Habet unum pratum ab incolis pro libitu assignatum, absque assignatione dominii, illud suis sumptibus falcat acfoenum convehit." MNL TML IV.l.d. Ö 453. 35.

155 A rácok 1699-ben történt kiűzéséről: Kämmerer, 1909. Az eset templomra gyakorolt hatását említi még: K. Németh, 2011.

137