Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján
Közlemények plébániák állapotán keresztül a jövőben elvégzendő munkára koncentráltak. Azt vizsgálták, mit kell tenni a cél megvalósítása, az eljövendő eredmények, sikerek érdekében. Infrastrukturális értelemben kiemelt szempontként kezelték a templom állapotát (falak, szentély, karzat), felszerelését, illetve méretét, befogadóképességét (capaatas/incapacitas). Hosszúhetény templománál megjegyezték például, hogy csekély kapacitása miatt a hívek számára alkalmatlan („... verum quia parvae capacitatis, ac pro populo parochiali insufficiens esset.. ."),143 ugyanígy az igen jó anyagi kondíciókkal bíró Versenden, ahol a növekvő számú lakosságnak már igen szűkös volt a templom („... pro communitate parochiali multum incapax ...").144 Bár az útmutató szerint elsőként a filiák távolságát kellett összeírni, forrásunkban ez a templom állapotának leírását követi, órában megadva („... distantia a matre ecclesia horarum ,..").145 Vizsgálták továbbá a plébániaház minőségét, elhelyezkedését („... sufficiens/ insufficiens pro habitatione parochi Amennyiben szűkösnek, nem megfelelőnek találták, javasolták a bővítést, renoválást. Esetenként erősebb szavakkal illetve a körülményeket. Aparnál például igen plasztikusan fogalmaztak, amikor Christopher Puch házát kondáséhoz hasonlították („Dornum habet pro subulco potius, quam parocho idoneam .. ,"),146 míg a dombóvári tanítóét kunyhónak (gazuld) titulálták.147 Külön figyeltek a kertre, hol helyezkedik el, mekkora a területe,148 alkalmas-e bármilyen mezőgazdasági termelésre. Ugyanitt feltüntették, van-e rétje a plébánosnak, azon mennyi és milyen munkát végez a helyi lakosság, mennyi szénát tartoznak adni. Vagyoni, ellátási szempontból vizsgálták a plébános készpénzes és természetbeli járandóságait, részletesen ismertetve, milyen komponensekből állt össze mindez. Feljegyezték a birtokos részéről a plébánosnak kijelölt telket. Ebben a tekintetben viszonylag vegyes kép tárul elénk. A birtokosok nem minden esetben adtak fun dust, ugyanakkor a közösségek ennek ellenére biztosították a természetbeni járandóságokat. Az Esterházy uradalomhoz tartozó Szakcson például a plébános nem kapott telket, de a communitas mind az őszi, mind a tavaszi vetésből juttatott számára.149 A tanítók esetében valójában csak személyi, egzisztenciális kérdéseket vizsgáltak: rendelkezik-e házzal, az mennyire alkalmas a lakhatási szempontból, továbbá bír-e telekkel, kerttel. Emellett részletesen vizsgálták a számára juttatott naturáliákat, különböző bevételeket. Az oktatás körülményeiről nem írtak, csupán Mecseknádasdon kapunk tájékoztatást arról, hogy szükség lenne a tanár 143 MNL BML IV.l.j. Ö19. 90. 144 MNL BML IV.l.j. Ö 20.10. 145 MNL TML IV.l.d. Ö 453.1. 146 MNL TML IV.l.d. Ö 453. 44,a. 147 MNL TML IV.l.d. Ö 453. 35.a. 148 Ezzel kapcsolatban csupán jellemezték a méretet (spatiosus). 149 „Fundos a Dominio adjectos habet nullos, communitas autem in autumno inseminat 4 jugerum araturam, unde labore subsequo ejusdem percipit metretas 40. In vere inseminat 4 metretas avenae, hinc percipit metretas 16. item habet 10 currus foeni." 136
