Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján
Közlemények Somogy vármegyében van példa a kötelezettségre (Törökkoppánynál: „In Oppido hocce domum parochialem reperire in statu bono ubi qua min eventu deteriorationis ipsi oppidani restaurare obligantur .. ."),104 105 ugyanakkor szokásra is (Attalánál: „... quam reparationem Parochiani solent peragere 105 Az összeírásból egyfajta folyamatosság sejlik ki, és több esetben olvashatjuk, hogy a hívek a felújításokat közösségben végezték („... domum parochialem ... quam parochiani in communi restaurare solent")}06 A liturgiái felszerelés az a szegmens, amelyben a kegyurak és az egyház do- minánsabban képviseltette magát. A birtokosok hangsúlyt fektettek arra, hogy birtokközpontjuk templomában méltó kellékeket biztosítsanak az istentiszteletek tartásához. Szentlőrinc esetében a birtokos által beszerzett igen szép és hiánytalan felszerelésről olvashatunk,107 Hőgyészen Claudius Mercy, Babarcszőlősön és Egerágon a Pálffy uradalom szintén igen értékes tárgyakkal ruházta fel a templomot.108 Úgy tűnik, a kegytárgyak adományozása jelentette a legkisebb (és a legkevésbé rendszeres) anyagi áldozatot számukra, ezért kaphatott nagyobb szerepet a templomépítések, felújítások és plébánosi fizetések készpénzes finanszírozásánál. Az egyházi birtokosok értelemszerűen igyekeztek elöl járni a liturgiái felszereléseknél. Bedegkér filiája, Koppányszántó birtokosa a veszprémi püspök volt, aki ellátta a kis fatemplomot miseruhákkal, kegytárgyakkal egyaránt.109 Jovánca és Tevel esetében a plébános volt az, aki a felszerelés egészét biztosította a templom számára.110 A közösségek a felszerelések beszerzésében is igen aktívnak bizonyultak. Több esetben tapasztalhatunk ebben is tudatosságot, a vallásgyakorlat iránti elkötelezettséget. Ozorán nem csupán a pénzüket, a gyűjtésüket fordították erre a célra, hanem a városi kasszából is áldoztak.111 Szalántán részben az egyházi bevételekből, részben a gyűjtésekből vásároltak kegytárgyakat.112 A lakosság mellett az extraneusok is hozzájárultak a templombelső kialakításához. Értényben (Kónyi filiája) minden felszerelés az ő felajánlásaikból, adományaikból származott, a birtokos nem vette ki ebből a részét.113 Tamásiban viszont egyes lakosok és a plébános adományoztak kegytárgyakat.114 Mindezzel együtt a települések nagyobb hánya104 MNL SML IV.l.h. Ö 271. 5. 105 MNL SML IV.l.h. Ö 271. 19. 106 MNL BML IV.l.j. Ö19.12. 107 „Apparamentis honestissimis per dominum terrestrem sufficienter absue defectu ullo provisa est." MNL BML IV.l.j. Ö19. 7. 108 MNL TML IV.l.d. Ö 453. 38.a; MNL BML IV.l.j. Ö 19.17; 45-46. 109 MNL TML IV.l.d. Ö 453. 31.a. 110 MNL TML IV.l.d. Ö 453. 36; 41.a. 111 „... est impensis ac contributionibus eleemosynariis communitatis, ac ex cassa oppidana subministratis." MNL TML IV.l.d. Ö 453. 24. 112 MNL BML IV.l.j. Ö19. 39. 113 „Ipsa fabrica ecclesiae, et hic in filiali cum omnibus appertinentiis ac ornamentis, et in matrice pariter impensis eleemosynariis extraneorum, ac loci utriusque incolarum oblationibus, ac piis legatis erecta et procurata, nihil Dominio conferente." MNL TML IV.l.d. Ö 453. 32.a-33. 114 „Habet unum calicem argenteum legatum a parocho, ibidem vita functo, monstrantium cupream inauratam a quodam incola dono datam, ita et ciborium cupreum inauratum, similiter ab altero incola donatum." 130
