Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján

GŐZSY ZOLTÁN

SZEMPONTOK AZ 1733. ÉVI CASSA PAROCHORUM ÖSSZEÍRÁSOK VIZSGÁLATÁHOZ BARANYA ÉS TOLNA MEGYE PÉLDÁJÁN*

circa erigendas et multiplicandas parochiales ecclesias, et requisitos idoneos animarum Pastores* 1

This study examines the reasons and circumstances of the establishment of parochial treasury (Cassa parochorum) by III. Charles. The ruler’s intention was to improve the catholic parochial network both in the sense of its quality and quantity. III. Charles found the intervention of the state necessary since according to him the economic strengthening of the parishes was inevitable for further development to which the proportional cooperation of the church, the landowners and the faithful was indispensable.

Preceding the implementation of this program an exact survey about the financial state of perishes was necessary. The King ordered therefore a census in the whole country. The aim of this census of 1733 was the foundation of a well organized, rational and well- structured ecclesiastic system that could be used with proper efficiency for the fulfilment of social-political goals.

The study examines the status and position of parishes on the basis of census data referring to the episcopate of Pécs. The data indicates that the believers played decisive role in the establishment of parishes, building- up new churches and the alimentation of the priests. In the survey we can see communities that consciously and consequently built up their own ecclesiastical, spiritual and cultural institutions.

Az 1733-ban felállított lelkészpénztár kapcsán felvett megyei plébánia-összeírások bizonyos mértékig ismertek a kutatók előtt, leginkább azért, mert a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül működő Művészettörténeti Kutatócsoport hét kötetben adta ki a bennük szereplő művészettörténeti részeket, egyfajta szemelvénygyűjteményként.2 Ennek ellenére fontosnak tartottam a Baranya és Tolna megyére vonatkozó források feldolgozását, más szempontú vizsgálatát, illetve közreadását.3 Leginkább azért, mert egy olyan forrásbázisról van szó, amely egységes pillanatképet nyújt a pécsi püspökség teljességéről egy adott évre vonatkozóan. A plébániák egzisztenciális állapotának felmérésén keresztül közvetett és közvetlen módon kapunk tájékoztatást a közösségi és egyéni

* Jelen tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00561/11/2) támogatásával készült.

1 A M. Kir. Helytartótanács levele Thurn Antal pécsi püspök számára, 1733. március 17. PPL 1733. 6. 6.

2 A kutatócsoport a MNL OL Magyar Kamara Archívuma Urbaria et Conscriptiones fondját is feldolgozta ebből a szempontból: Urbaria et Conscriptiones. Művészettörténeti adatok 1-8. füzet. Budapest, 1967-1990.

3 A latin nyelvű szöveg kiadása: Conscriptio, 1733.

Levéltári Közlemények, 84. (2013) 113-144.

113