Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe a 18. század elején
Közlemények szerzett. A legtöbb információja Besztercéről volt. Itt 1717 végétől a piaristák működtek, de mivel csak négyen vagy hatan tartózkodtak a városban, és meglehetősen frissen kerültek oda, Bartók könnyen visszaszerezhetőnek vélte az ottani épületüket. Különösen azért, mert a városban volt egy másik elhagyott kolostor is, ahová a piaristák átköltözhettek volna.79 A szerzetes érve a domonkosok visz- szatelepülése mellett ebben az esetben nem természetfeletti, pusztán eltorzított értesülésen nyugodott: úgy tudta, hogy régen önálló püspökség működött Besztercén, amelyet mindig domonkossal töltöttek be.80 Bartóknak további két, valaha a domonkosoknak helyet adó városról voltak ismeretei. Gyulafehérvárról annyit tudott, hogy itt két domonkos kolostor és egy rezidencia állt,81 amelyek közül legalább egyet remélt visszakapni. Az aktuális tulajdonosokról nem volt tudomása, de azt tervezte, hogy majd itt is személyesen tart vizsgálatot.82 Szeben kolostoráról pedig azt hallotta, hogy még a kolozsvárinál is nagyobb és szebb, az evangélikusok kezében van, de visszaszerezhető.83 Kálnoki Ádám lakhelye miatt Brassó volt Bartók Márton kolostor-visszaszerzésre irányuló tevékenységének fő színtere.84 Ennél fogva erről a városról számolt be legrészletesebben, valamint itt került konfliktusba a jezsuitákkal is. Brassó domonkos kolostora Bartók szerint rendkívüli volt, több mint száz férfi vagy női szerzetes lakott itt a középkorban.85 Pontos ismeretei saját bevallása szerint azért 79 Bartók vagy az egykori domonkos apácazárdára (ld. Makó, 2004. 354-355.), vagy a régi minorita kolostorra gondolt, amely utóbbi 1444-ben pusztult el. Monay, 1953.34., 90.; Névtár, 1882. 22., 116.; Rupp, 1876. 199. A besztercei minorita kolostort a rend később visszakapta: ld. 156. jegyzet. A besztercei piaristákra ld. 32. jegyzet. 80 A értesülés nyilván a középkori besztercei dékánátus és a milkói püspökség emlékeiből származott. Előbbire ld. Gyárfás, 1925. 192-216. 195-204., utóbbira Makkai, 1936. A „besztercei püspökségről" azonban a szerzetes csak a rendfőnöknek számolt be, a provinciálisnak írt levelében nem említette (4. sz. irat). Makó tévesen Gyulafehérvárhoz köti Bartóknak ezt a közlését. Makó, 2005. 151. A besztercei domonkos kolostorokra ld. Makó, 2004. 351-355.; Makó, 2005. 150-151.; Iványi, 1939-1944. 29-41. 81 Sigismundus Ferrarinak a középkori magyar domonkos rendtartományról írt híres történeti műve csak két kolostorról beszél (Ferrarius, 1637. 509.), valójában pedig a középkor legnagyobb része alatt mindössze egy volt Gyulafehérváron. György József említi, hogy a domonkosok 1553-ban a székeskáptalantól egy másik zárdát is elfogadtak, de három év múlva mindkét helyről távozni kényszerültek. György, 1930. 224. Két kolostorról tud Rupp Jakab is. Rupp, 1876.190. 1553-ban azonban a domonkosok mindössze költözni szándékoztak, de ennek megtörténtéről sincs biztos adat. Makó, 2004. 359-361., kül. 361.; Makó, 2005.151-152.; Iványi, 1939-1944. 241-247., kül. 246. 82 A domonkosok gyulafehérvári épületét ekkor szintén a jezsuiták birtokolták. Makó, 2005,151. 83 Szeben domonkos kolostoráról: Makó, 2004. 377-380.; Makó, 2005.152-153.; Iványi, 1939-1944. (4. rész) 26-40. 84 Kálnoki Sámuel, Ádám apja a városhoz közel fekvő kőröspataki és miklósvári kastély, valamint más udvarházak mellett Brassóban is bérelt egy házat Ötves Mihálytól, halála után a bérleti jog a gyermekeire szállt. A ház épp a „Clastrom Uczában", azaz a volt domonkos kolostorhoz közel állt. Itt halt meg Kálnoki Ádám anyja, Lázár Erzsébet 1709-ben. Tüdős, 1998. 15.; György, 1930. 139. 85 1524-ben a domonkos férfi és női szerzetesek együttes száma 63 volt Brassóban. A brassói domonkos férfikolostor középkori történetéről és további sorsáról: Makó, 2004. 355-358.; Makó, 2005.148-150.; Iványi, 1939-1944.42-59. A létszámra és a neveket megörökítő forrásra Wysokinski, 2007. 80. 84
