Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe a 18. század elején
Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe nem lehettek a történetéről, mert - tévesen - úgy tudta, hogy a középkori magyar domonkosrendi tartomány történetét 1637-ben megíró Sigismundus Ferrari ezt a helyet nem említette a művében.86 A kolostort és templomát már 1716-ban is a jezsuiták használták,87 de a régen hozzá tartozó hét falut a város nem adta át nekik, elismerve ugyanakkor, hogy azok egykor a domonkosok tulajdonában voltak. A jogalap bizonyítására Bartók itt is talált egy csodás jelenséget: a templom világi sekrestyésétől hallotta, hogy tiszta időben egy, fejét a kezében tartó, fekete-fehér ruhás szerzetest lehet látni a levegőben. Bartók valószínűsítette, hogy domonkosról van szó, hacsak nem egy fehér karinget viselő jezsuitáról, amit a sekrestyés nem látott tisztán.88 A templom domonkos eredetét tisztán mutatták a kívül és belül a falakon lévő képek, amelyek a rend szentjeit és jelképeit ábrázolták. Különösen a kívülről a kapu fölé festett, Máriát Rózsafüzér Királynőjeként89 megformáló festmény volt árulkodó, amelynek jobb és bal oldalán eredetileg Szent Domonkos és Aquinói Szent Tamás alakja állt. Bartók érkezése előtt két évvel ezt a képet egy brassói polgár felújíttatta, azonban a beköltöző jezsuiták levakarták a falról, és a domonkos szentek helyére Szent Ignácot és Xavéri Szent Ferencet festették. A templom belsejében további díszítések is hasonló sorsra jutottak, ugyanakkor a padlón és az orgonán kívül semmit sem építettek a templomban.90 Bartók az eset miatt rendkívül hevesen fakadt ki a jezsuiták ellen a leveleiben. Bízott azonban a magisztrátus jóindulatában, és úgy gondolta, hogy a város polgárai itt is szívesebben látnák a domonkosokat, mint a jezsuitákat. Mégsem tett panaszt, mivel attól tartott, hogy ha az ellenségeskedés kirobban, azok majd megelőzik a domonkosokat Bécsben, ahonnan Bartók - Kálnokihoz hasonlóan - a legfőbb jogi támogatást remélte a rend javainak visszaadását előíró parancs formájában. Addig tehát nem akart tiltakozni, amíg az említett irat nem volt a kezében.91 Aggodalma nem bizonyult alaptalannak. A Társaság Brassóban működő szerzetesei ugyanis értesültek a domonkosok szándékáról - akár a kolozsvári eseményekről szereztek tudomást, akár egyszerűen Bartók megérkezéséből következtettek -, és azonmód jelezték a városnak, hogy nem érdemes a rendet visszafogadni, 86 Valójában szentelt neki néhány sort: Ferrarius, 1637. 516. 87 Ld. 71. jegyzet. A brassói jezsuiták története nincs feldolgozva, nyomtatásban megjelent azonban egy igen terjedelmes jelentés a működésükről: Historica relatio de initio et progressu missionis Coronensis Societatis lesu in Transylvania. Chroniken, 1915. 318-347., ill. Chroniken, 1918. 484-572. Említi a brassói misszió megalakulását: Velics, 1914. 54. Ld. még Gyárfás, 1911. 88 A domonkosok a fehér ruhájuk felett fekete köpenyt viselnek, míg a jezsuiták öltözete mindösz- sze az ún. spanyol szabású fekete reverenda. Gömbös, 1993. 71-77., ill. 105-107.; Szarka, 1912.12. 89 A rózsafüzér a hagyomány szerint a domonkos rendből ered, ezért Mária mint Rózsafüzér Királynője jellegzetesen a domonkosok által alkalmazott ikonográfiái ábrázolás. Molnár M., 1916. 312. 90 A szóban forgó épület a már említett brassói Szent Péter és Pál templom volt. Rupp, 1876. 205. A festmények cseréjét a jezsuita jelentés is említi: Chroniken, 1915. 343.; ill. Chroniken, 1918. 547. Az utóbbi részlet Bartók akciójára is tesz egy rövid utalást, azonban tévesen 1721-néI. Brassóban ezekben az években egyszerre mindig csak két jezsuita működött. Kilétükre ld. Lukács, 1978- 1995. VI. 899.; VII. 46., 98., 151., 202.; Lukács, 1987-1988.1. 313.; III. 1361., 1702., 1870. 91 4. sz. irat 85
