Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe a 18. század elején

Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe

lett volna az eredeti tulajdonos. El is ment Horváth Márton kolozsvári bíróhoz/5 és közölte vele a domonkosok szándékát a kolostor visszaszerzésére, azaz a ferencesek helyett a nekik való átadására vonatkozólag. A bíró kedvező választ adott, kijelentette, hogy a város szívesebben látná őket, mint a ferenceseket. Bartók találkozott egy általa Nicolának nevezett úrral is, aki azt állította, hogy annak idején az ő családja adományozta a kolostort a domonkosoknak, és még megvan az alapítólevél párja.75 76 Ő is megígérte, hogy segíteni fogja a rendet a visszatérésben. Bartók a rend jogainak védelmében még egy természetfeletti jelenséget is felhasznált az érveléséhez: a kolostor területén látogatása előtt három évvel, továbbá egy évvel és hat héttel a jezsuiták és a szeminaristák friss vért láttak a földből előtörni. Ez Bartók szerint csakis domonkos vértanúk vére lehetett.77

A szerzetes a kolozsvárin és természetesen a brassóin kívül - legalábbis fennmaradt levelei keletkezéséig - valószínűleg nem látogatott meg más volt domonkos kolostorokat,78 azokról értesüléseket minden bizonnyal közvetett úton

75 Jakab, 1888/b. 515-516.

76 Bartók a Mikola család utolsó férfitagjával, a későbbi genealógus Lászlóval találkozhatott, aki 1715-1728 között az erdélyi királyi tábla ülnöke volt. Trócsányi, 1988.354-355.; Nagy I„ 1860.488. Ő ugyanis úgy tartotta, hogy felmenője, Mikola Ferenc 1518-ban kolostort és templomot alapított a domonkosoknak az Óvárban. Mikola, 1730. 5. Vö. Nagy I., 1860. 487. Mikola Ferenc valójában Erdélyi Jánossal egy Mária-kápolnát építtetett a templom oldalához, ahogy arról halála után fiai 1521-ben vallottak, egyszersmind adományt is téve a domonkosoknak. Entz, 1996. 168-169., 344.; Iványi, 1939-1944. 380. 391.; Makó, 2005. 148.; Sas, 2007. 358-360. A kolozsvári férfi kolostor azonban már a 14. század végén, a női kolostor a 15. században létrejött, alapítóik ismeretlenek. Iványi, 1939-1944. 247-248., 250., (4. rész) 25.; Makó, 2004. 362. A kolozsvári ferences kolostor Historia Domusa szerint Mikola Ferenc 1442-ben látott hozzá a templom és zárda építésének. Sas, 2007. 356. Egy 1754-ben keletkezett, a domonkosok erdélyi házairól szóló, Rómában lévő jelentés - bizonyára Bartók levelei ismeretében - azt állítja, hogy a kolozsvári kolostort bizonyos Mikola úr alapította, és az alapítólevél másolata a Kálnoki család tulajdonában van, ahol Bartók látta is. AGOP XIV. Liber AAA, Parte prima. ff. 359v. Vö. Iványi, 1939-1944. 58., 392-393. A Mikola-család és a domonkosok kapcsolata ugyanakkor az 1518. évi kápolnaépíttetésnél régebbre is visszanyúlhat, mivel a család két tagját, Jánost és Ferencet 1471-ben valószínűleg náluk temették el. Sas, 2007. 359-360.

77 4. sz. irat. A domonkosok óvári kolostora 1556-ban került világi kézre, majd a következő évtől iskolaként működött. A város hitvallásának változásával 1564-től kálvinista, 1566-tól anti- trinitárius intézmény lett, azaz végső soron unitárius iskola vált belőle. 1603-ban Giorgio Basta generális a jezsuitáknak adta, de Bocskai István fejedelem idején a katolikusok ismét elveszítették. Báthory Gábor 1608-ban a hozzá tartozó templomot a református felekezetnek juttatta. A templom és a kolostor egyaránt 1693-ban került ismét a katolikusok kezébe, amikor a reformátusok visszakapták a Farkas utcai (a középkorban ferences) templomot, az unitáriusok pedig az ún. piaci templom mellett lakóházakban alakítottak ki új iskolát. Ez utóbbit egy 1716-18 között lezajlott eljárás révén Stephan Steinville főhadiparancsnok és Mártonffy György püspök szintén megszerezték a katolikusok számára. Eszterházy, 1866. 563-565.; Gál K., 1935. 8-16., 148-167, 181-202.; Jakab, 1888/a. 58-66., 173., 176-193., 204.; Rupp, 1876. 215-216.; Bíró, 1925.109-116.; György, 1930. 244-249.; Herepei, 2004. 164-166. A katolikusok visszatérésével kapcsolatos iratok: Jakab, 1888/b. 485-504., 514-518.; Sávai, 1997/a. 131-148.

78 Makó Mária Bartók öt állomásból álló erdélyi útjáról ír, feltehetőleg Iványi sugallatára, aki szintén feltételezte, hogy a szerzetes az összes általa említett egykori erdélyi domonkos kolostorban járt. Ugyanakkor Makó maga is beismeri, hogy Bartók „útvonaláról semmi biztosat nem tudunk." Makó, 2005. 142., 145-153. Iványi, 1939-1944. (1. rész) 27, 38. Mivel Bartók a besztercei, gyulafehérvári és szebeni kolostorról mindössze egy-két (néhol téves) értesüléssel rendelkezett, valamint ezekre is bizonytalanul utalt, joggal feltételezhetjük, hogy a meglátogatásukra nem kerített sort.

83