Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

királyi kegy nyilvánítását látta abban, hogy alattvalóikat tanácsadóikká tették, úgy hogy idővel a tanácsosság jogi alapjává a királyi kinevezés válik, amelyben kiváló érdemeik és szolgálataik jutalmazásaként részesülnek a kinevezettek."15 Ez természetesen nem azonnal történt, hiszen akik Ferdinánd trónra lépése körül esküt tettek, a régi szokás szerint voltak tagjai a tanácsnak. Újabb tanácsosok azonban „születés jogán" már nem kerülhettek be a tanácsba, a kinevezés vált általánossá. „A főnemesség jó része így kiszorulván az előbbi tágabb királyi tanácsból, a későbbi főrendi háznak alakjában jut új alkotmányjogi jelentőséghez."16

Márk László véleménye szerint a királyi tanács keretei kezdetben változatlanok voltak, rövidesen azonban „a tágabb és szűkebb tanács közötti válaszfalak eltűnnek", „és egy önmagában zárt egységet képző Consilium Hungaricum alakul ki."17 Ennek fő okát a király állandó távollétében látja. A szűkebb tanácsot ugyanis Mohács előtt a király mellett tartózkodó főtisztviselők, nagybírák alkották, akik betöltött feladatuknál fogva állandóan a királyi székhelyen a király közelében tartózkodtak: „a királynak állandóan a kormányszéken való tartózkodása volt alapja ezen szűkebb tanács mint ilyen létezésének és működésének."18

Nagyon érdekes Márknak az a felvetése, hogy 1526 előtt, a szűkebb vagy részleges tanács átalakul kormánytanáccsá. Bizonyítékul az 1485:X. ún. nádori törvénycikket említi, ami szerint „palatinus ... cum aliquibus penes ipsum deputandis omnia facere, et exercere, quae rex ipse posset, et deberet, potest,"19 vagyis a nádor a mellé kirendeltekkel királyi jogkörökkel kormányozhatja az országot. Ezzel ugyanakkor az a probléma, hogy újabban C. Tóth Norbert egy előadásában20 felvetette a nádori cikkelyek későbbi, azaz Mohács utáni összeállításának lehetőségét is. A kérdést további kutatásoknak kell tisztáznia.

Feltételezésem szerint Ferdinándnak a Mária királyné mellé helytartói meghatalmazásakor (1527. január 19.)21 kijelölt személyekkel ugyanez, mintegy egyfajta távollétében kormányzó tanács, azaz kormánytanács létrehozása lehetett a szándéka. Báthory István nádor, Szalaházy Tamás veszprémi püspök, Brodarics István szerémi püspök, kancellár, Thurzó Elek tárnokmester, Vingárthi Horváth Gáspár főétekfogó voltak kiszemelve arra, hogy Mária királyné segítségére álljanak, ők alkothatták a kijelölt kormánytanácsot. Ferdinánd azonban, a hagyományoknak megfelelően a többi királyi tanácsost, vagyis a teljes tanács tagjait sem zárta ki a körből, hiszen a régi hagyományokkal nyilván nem mehetett szembe. Érdekesség, hogy a fenti személyeknek, illetve még Batthyány Ferenc

15 Márk, 1917. 477-478.

16 Márk, 1917. 482.

17 Mark, 1917. 475.

18 Márk, 1917 476.

19 Márk, 1917 476.

20 C. Tóth Norbert (MTA HIM SZTE MÓL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport): A nádori cikkelyek keletkezése. Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918-ig. Tudományos konferencia. 2012. november 15-16.

21 1527. január 19. ÖStA, HHStA, Reichsarchive, Reichshofkanzlei, Reichsregisterbücher, Ferdinand I. Bd. 1. föl. 89v. Adat: Winter, 1954.578. Vö. Erdélyi, 2000a 342.6. jegyzet, aki Bauer-Lacroix, 1938. No. 5. (Ferdinánd levele Máriához 1527. január 21.) 3. jegyzetre hivatkozik.

7