Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények horvát-szlavón bánnak, Tahy János vránai perjelnek, Macedóniai László pécsi prépost-tanácsosnak, Gerendy Miklós székesfehérvári őrkanonoknak, Nádasdy Tamásnak, Oláh Miklós esztergomi főesperes-királyi titkárnak, Vargyas Imre alnádornak, Révay Ferenc nádori ítélőmesternek és Mária királyné egyéb tanácsosainak Ferdinánd már 1526. november 30-án ígéretet tett, hogy jelenlegi birtokaikat megőrzi, az ellenfele által okozott károkat megtéríti, illetve kárpótolja őket.22 Báthory István mellé, annak helytartói kinevező oklevelében (1528. március 7.),23 24 tanácsosként 3 főpapot és 2 főurat rendelt az uralkodó: Várday Pál esztergomi érseket, Szalaházy Tamás egri püspököt és kancellárt, Gerendy Miklós erdélyi püspököt és kincstartót, Thurzó Elek (ekkor már) országbírót és Báthory András tárnokmestert, itt is megengedve, hogy a tanácsban más tanácsosok is, ha megjelennek székkel és tekintéllyel bírjanak „habebunt tam supradicti, quam alii consiliarii nostri, qui pro tempore accesserint suum locum honorem et auctoritatem".211 A király ekkor még azt is elrendelte, hogy a tanács székhelye Buda legyen, és a tanácsosok állandóan itt tartózkodjanak.25 Báthory esetében már egy sokkal szőkébb, vele együtt 6 tagú tanács képe tárul elénk, aminek Ferdinánd többi országához hasonlóan - ez kiemelendő - állandó jelleget kívánt adni. Báthory tanácsa, illetve az alsó- és felsőausztriai Hofrat/Regiment közötti párhuzamok keresése már jóval több mint hipotézis. Azzal a lényeges különbséggel azonban, hogy a magyarországi tanács nem került a későbbiekben sem a központi közigazgatási szervek egyikének az alárendeltségébe sem, ami jól mutatta a magyar politikai elit, a rendek és főméltóságok befolyását és osztrák társaiknál sokkal nagyobb politikai súlyát. A Báthory mellett működő tanács kifejlődését a törökök 1529. évi hadjárata, illetve a nádor 1530. május 8-án bekövetkezett halála megakasztotta. Ezt követően Ferdinándnak már az alkalmas helytartó megtalálása is gondot okozott. Thurzó Elek kinevezésére végül több mint két év múlva, 1532 októberében került sor. Ember Győző véleménye szerint Thurzó helytartósága alatt helytartói tanácsról nem beszélhetünk, ebben a korban a helytartó a királyi tanács tagjaival kormányozta az országot.26 A korábbi kinevező oklevelek a helytartó mellé rendelt tanácsosokat névleg is felsorolták, Thurzóé ugyanakkor meg sem említi őket.27 Ennek ellenére az újabb kutatásokból már ismerjük a Thurzó mellé kine22 ÖStA, HHStA, Reichsarchive, Reichshofkanzlei, Reichsregisterbücher, Ferdinand I. Bd. 1. föl. 74. Hivatkozik rá: Winter, 1954. 568. Vö. Márk, 1917. 479-480. 23 R. Kiss, 1908. Függelék No. VI. 24 A tanács egy 1528. március 15-i levelét a kinevezetteken kívül a váradi püspök, Thuróczy Miklós udvarmester és Révay Ferenc személynök név szerint is aláírta, sőt nevük után olvasható et alii consiliarii. R. Kiss, 1908. LXXXVII. Ferdinánd király a későbbiekben is elismerte a teljes király tanács tagjainak jogait, vagyis, hogy a közügyekben részt vegyenek. Még 1550-ben is, Újlaky Ferencnek adott utasításában, miután felsorolta azokat a tanácsosokat, akiknek állandóan a helytartó mellett kell lenni, hozzátette: „Si qui etiam ex baronibus sive vocati sive non vocati aliquando Posonium venerint, hii quoque in rebus communibus et publicis more veteri admittantur." Márk, 1917. 475. 25 Szekfű, 1935. 74-77. Vö. R. Kiss, 1908. XXII. 26 Ember, 1946. 94. 27 R. Kiss, 1908. XXXIV. 8
