Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe a 18. század elején
Közlemények a Windhaagban élő Thomas Buccelleni korábbi magyarországi tartományfőnöknek,38 hogy az éppen hivatalban lévő magyar provinciális, Dominicus Twinger39 minél hamarabb küldjön egy magyar domonkos atyát a terv megvalósításához. Nagy vonzerőt jelentett a protestánsok számára a katolikus gyakorlatban a bűnbocsánat jellegzetes formája, a búcsú. Kálnoki ezért, amíg a Társulat nem alakulhatott meg, a hozzá kapcsolódó búcsúk elővételezett engedélyezését kérte a rend elöljárójától. Második levelében négy környékbeli katolikus templomhoz, illetve kápolnához kért búcsúkat, melyek napjait is meg kívánta választani. Eszerint kúriája templomában, Kőröspatakon Szentháromság vasárnapján (pünkösd utáni első vasárnap), valamint Szent László (június 27.) és Szent Domonkos (augusztus 4.) napján, a legközelebbi hegy közelében lévő kápolnában40 Keresztelő Szent János fejvételének (augusztus 29.), illetve a Szent Kereszt felmagasztalá- sának (szeptember 14.) ünnepén, Miklósváron és a hozzá legközelebbi falu kápolnájában41 pedig Szent Miklós (december 6.) és Szent Erzsébet (november 19.) napján, valamint a Mária-ünnepeken kívánt búcsúkat tartani. Emellett engedélyt kért a tiltott könyvek olvasására is, hiszen lakóhelye felekezeti összetétele miatt szüksége lehetett az azokból meríthető tudásra, amennyiben társaságában vitára került volna sor.42 Antoninus Cloche rendfőnök Kálnoki kéréseire lelkesen válaszolt, sőt a rendi vezetés nagy buzgósággal karolta fel Erdély ügyét, amit az is jelez, hogy a hosszúra nyúló kísérletet érintő levelezés során a rendfőnök mutatkozott a legderűlátóbbnak. Kálnoki első próbálkozására rögtön a Rózsafüzér Társulatot létesítő bulla elküldésével reagált, valamint utasította a magyar tartományfőnököt, hogy vizsgálja meg a gróf javaslatát, és mérlegelje az elfogadásából származó lehetséges haszon mértékét, továbbá kezdje el a munkát a bécsi udvari körökben az erdélyi házak, főleg pedig a brassói kolostor visszaszerzésére.43 38 Erről a levélről Kálnoki a második levelében tesz említést (2. sz. irat). Thomas Buccelleni Julius Buccelleni korábbi bécsi udvari kancellár öccse volt, és nagy szerepet játszott a magyar és Lajtán túli házak egy tartományban való egyesítésében. Kálnoki feltehetőleg a korábbi magyarországi hivatala és testvére miatti ismertsége alapján írhatott éppen neki. Windhaag bei Pergben domonkos apácakolostor állt. Buccellenire Id. Frank, 1973. 329-332.; Szarka, 1912. 51-55. 39 1716-1720 között állt a tartomány élén. Vörös, 1921. 248-251. 40 Feltehetőleg a Zalán nevű település középkori temploma. Orbán, 1993. 51. Az is elképzelhető azonban, hogy arra a kápolnára utal, amely a Perkőn, a Kálnokiak valamivel távolabb, az Olt túloldalán fekvő kézdiszentléleki udvarháza mellett emelkedő hegyen állt. Tüdős, 1998. 62-63.; Orbán, 1993.108. 41 Közép-Ajta egykori búcsújáró kápolnájára gondolhatott. Orbán, 1993.16. Miklósváron Kálnoki ekkorra visszavette a templomot, ezért ehhez kérhette a búcsúkat, és nem a kastély kápolnájához, amelyet hamarosan le is bontottak. Tüdős, 1998. 62. 42 A Kálnoki-könyvtár 246 kötetet tartalmazó katalógusa Kálnoki Ádám fiának, Antalnak a korából, 1761. augusztus 19-ről keltezve maradt ránk. A könyvek többségét azonban még a gróf apja, Kálnoki Sámuel gyűjtötte össze. Tüdős, 1996. 492-493. A lista a művek beazonosítása nélkül: uo. 495-501. 43 AGOP IV. 200. p. 55. A második válaszban, amelyet azonban Kálnoki nem kapott meg, kilátásba helyezte a kért búcsúkra és a tiltott könyvek olvasására vonatkozó engedély megszerzését is, amennyiben a helyi püspök is a beleegyezését adja. Ugyanekkor próbálta arról is tájékoztatni, hogy a provinciálist a többi rend domonkosok kárára való terjeszkedése elleni tiltakozással is 76
