Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények tisztét egészen Mérey Mihály kinevezéséig (1544. szeptember), amiről ez ideig egyáltalán nem tudott a kutatás. Mivel Várday testvéréről később hallgatnak a források, feltehetően váratlan halála vetett véget karrierjének. Várday Tamás személynök mellett Chernél Ambrus, Nádasdy Tamás országbíró familiárisa és bodoni Pósa György töltötte be az ítélőmesteri feladatokat. Chernél távozása után Nagyváthy Antal személynöki ítélőmester intézte a helytartó törvénykezési feladatait is. A személynök vezette a kisebb kancelláriát, amelynek működésére ebben az időben is találunk adatokat, és a helytartó is használhatta azt. Erre utal, hogy Várday Tamást kezdetben nemcsak személynöknek, hanem a helytartó ítélőmesterének is hívták. Összefoglalóan újonnan feltárt forrásaink is megerősítik, sőt tovább árnyalják a Várdayról egyébként nem túl pozitív képet rajzoló Rugonfalvi Kiss István kijelentését: „Várday ... bírói működésével ért el valódi sikereket és ezzel járult hozzá legjobban a régóta óhajtott nyugalom helyreállításához." A másik terület, amelyen Várday messze túlszárnyalta elődei teljesítményét, az a király által kinevezett magyarországi főhadparancsnokokkal történő együttműködés volt. Várdaynak mind Leonhard Freiherr von Vels, mind Hans Ungnad Freiherr von Sonneg, mind pedig Niklas Graf zu Salm und Neuburg főtisztekkel sikerült megtalálnia a közös nevezőt, aminek hosszabb távon is komoly jelentősége volt. Várday kapcsolata a magyar országos főkapitányokkal, Nádasdy Tamással és Báthory Andrással szintén szinte teljesen zavartalannak mondható. Várday részt vett a dica és subsidium behajtatásában, az erődítmények jobbágymunkaerővel történő megerősítésében, a szükségtelenné vált várak lerombolásában, a meghatározó jelentőségű erősségek királyi (kamarai) kézbe vételében és katonasággal való megtöltésében. Röviden szólva: a főpap-helytartó az új végvárrendszer kialakításában is döntő szerephez jutott. A főhadparancsnokokkal való egyetértésben tárgyalásokat folytatott a megfelelő kapitányokkal azok alkalmazása érdekében. A helytartónak a budai pasával való kapcsolattartására vonatkozóan igen sok forrás fennmaradt. Ezek alapján az az újdonság is kijelenthető, hogy ez a kapcsolat nem eseti (a legtöbb esetben ismerjük a követ utasítását is), hanem állandó jellegű volt. Tudjuk továbbá, hogy kémeket is tartott az információszerzés érdekében. A helytartó ugyanakkor kamarai ügyekbe is beleszólt. Nagy szerepe volt például abban, hogy a nagyszombati harmincadcsoport külön harmincadigaz- gatóságként egy időre kikerült a Magyar Kamara fennhatósága alól. A kamara 1548 végén történt átszervezése után pedig több hozzá igen közel álló ember is kamarai tanácsosi rangot kapott, sőt egykori udvarmestere, Dessewffy János utóbb még a hivatal élére is eljutott. Összességében a fennmaradt és vizsgált források alapján kijelenthető, hogy Várday olyan királyi helytartóvá vált, aki több évtizedes, sokrétű hivatali tapasztalatát a magyarországi adminisztráció vezetőjeként messzemenően kamatoztatni és az új politikai körülmények között is hasznosítani tudta. Nem nagyon volt olyan területe a tágabb értelemben vett közigazgatásnak, ahová ne ért volna el a keze, amelynek hatékonyabb működtetésére az 1540-es évek második felében ne gyakorolt volna hatást. 52
