Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Irodalom - Stephanus Brodericus Epistulae.

Irodalom STEPHANUS BRODERICUS EPISTULAE Edidit, introduxit et commentariis instruxit Petrus Kasza (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum series nova tom. XVI.) Argumentum Kiadó - Magyar Országos Levéltár. Budapest, 2012. 636 old. Egy igényesen kiadott okmánytárnak felbecsülhetetlen értéke van. Tudták ezt a 18. századi nagy elődök is, nem véletlen, hogy a magyar történettudomány böl­csőjét éppen azok a hatalmas oklevélgyűjtemények jelentik, amelyekből számos nemzedék merített egészen a huszadik századig. Egy jó forráskötet hozadéka ab­ból is megállapítható, hogy újabb kutatásokat inspirál, és a feltárt források rend­szeresen idézett tételeivé válnak a témával foglalkozó friss szakirodalomnak. Elég csak az Egyháztörténelmi Emlékek öt kötetére gondolnunk, amelyek révén fogalmunk lehet a magyar katolikus egyházszervezet leépülésének folyamatáról, ám az okmánytárak kronológiai határán túl eső évekről már jóval sporadikusabb ismereteink vannak. Természetesen az utókor gyakran hálátlan, és bizony nem mindig a kellő súlyú személyek kerülnek a kutatások látóterébe. Az érdeklődést ráadásul erősen meghatározza a hátrahagyott iratanyag mennyisége, ahol az „arany középút" a legszerencsésebb helyzet, hiszen a források hiánya épp úgy a kutatások gátja lehet, mint a misszilisek frusztrálóan hatalmas száma. Brodarics István minden szempontból megfelel a szakmai kívánalmaknak. Már a mohácsi csata egyetlen szemtanújaként lejegyzett beszámolója is érdekessé tenné a személyét, de a humanista diplomata és főpap nem csak emiatt emelkedik ki. Jelentősége ugyanis tagadhatatlan a Mohács utáni évek politikai küzdelmei­ben, ahol Szapolyai János király legfelkészültebb diplomatájaként nagyon sokat tett ura hatalmának európai elfogadtatásáért. Tehetségét nem csupán a semleges európai udvarokban ismerték el, hanem még az ellenséges Bécsben is értékelték. Brodarics iskolai tanulmányai révén, illetve humanista érdeklődéséből és a dip­lomatákkal szembeni alapvető elvárásokból adódóan is rendszeres kapcsolatban állt a kor vezető politikusaival és a keresztény értelmiség befolyásos köreivel, akikkel levelek útján tartotta a kapcsolatot. Ezeket gyűjtötte össze ebben a kö­tetben Kasza Péter. Már a szövegek szúrópróba szerű vizsgálata is kétségkívül bizonyítja, hogy Brodarics levelei nyelvezetük és tartalmuk miatt is érdemesek voltak a publikálásra. Mióta Umberto Eco megcsonkította Terentius Maurus 13. századból fennma­radt idézetét, jól tudjuk, hogy „Habent sua fata libelli". Ez hatványozottan illik erre a forrásközlésre, amelynek megjelentetéséhez egy szerencsés véletlen szolgálta­tott alkalmat. A Magyar Országos Levéltárnak ugyanis 2010-ben sikerült meg­vásárolnia magánkézből Brodarics István 1527. március 18-án kelt, Habsburg (I.) Ferdinándnak szóló búcsúlevelét, amely 1877. évi felbukkanását követően több mint egy évszázadig lappangott. A forrás megszerzése ráirányította a figyelmet Brodarics személyére. A Magyar Országos Levéltár emlékévet szervezett, és en­nek köszönhetően rövidesen megjelent a búcsúlevél fakszimiléje, majd egy emlék­könyvben neves kutatók foglalkoztak a püspök pártváltásának a körülményeivel. Ebbe a sorozatba illeszkedik Brodarics leveleinek a kiadása, amely Kasza Péter 386

Next

/
Thumbnails
Contents