Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Közlemények kapott leginkább kiemelt figyelmet, utána azonban érzékelhetően kevesebb teret szenteltek ennek a témacsoportnak. Természetesen a lakáskérdés mindvégig égető probléma maradt, annak ellenére (vagy éppen azért), mivel a Budapestre való beköltözést a korszak majdnem teljes időtartama alatt adminisztratív úton korlátozták. A budapesti pártvezetők érdeklődésének megcsappanását így a fogyasztási cikkek és az élelmiszeráruk ellátási zavarainak csökkenése magyarázhatja. Ezzel párhuzamosan 1968 körül, az új gazdasági mechanizmus bevezetése idején, a gazdaságirányítás kérdései értékelődtek fel. Mindvégig nagy arányban szerepeltek a testületi üléseken a párt belső szervezeti, gazdasági ügyei, a tömegszervezetekkel kapcsolatos kérdések, mondhatni, a párt leginkább saját magával, pontosabban fogalmazva: uralmi rendszerének folyamatos fenntartásával, továbbcsiszolásával foglalkozott. Amint azt már korábban is említettük, a különböző személyi és fegyelmi ügyek lényegében minden ülésen előfordultak. Természetesen nagy hangsúlyt kaptak a napirendek között az évfordulók idején az ünnepek, továbbá esedékességükkor az országgyűlési- és tanácsválasztások is. A rendszerváltás idejéhez közeledve azonban új témák is megjelentek, illetve a korábban tárgyalt témacsoportok jelentősége is átértékelődött. Az ekkor hangsúlyosabbá vált témák között említhetjük a gazdasági formák és intézmények átalakulását, az ellenzéki mozgalmakat, illetve - a Kádár-korszak kezdeteihez hasonlóan - a kultúrpolitika, valamint az 1956-os forradalom kérdéseit. A rendszerváltást megelőző hónapokban - a társadalmi változásokkal összhangban - emelkedett a társadalom- politikai, illetve csekélyebb mértékben a pártgazdálkodási tárgyú napirendek száma. Az új témák között a legfeltűnőbb a párttól függetlenül létrejött társadalmi szervezetekhez, pártkezdeményekhez való megváltozott viszonyulás. Ezek a változások azonban nem a pártvezetés saját elhatározásából, hanem a világpolitikai átalakulásokból adódtak. Ezt az is mutatja, hogy 1988-tól kezdve a külpolitikai jellegű - köztük az erdélyi magyarok helyzetével vagy a bős-nagymarosi vízlépcsővel foglalkozó - témák is egyre sűrűbben bukkannak fel a vezető testületi üléseken, ami az ország és a szocialista rendszer változóban lévő nemzetközi helyzetét mutatja. Bár tanulmányunknak nem célja és nem is törekedhet arra, hogy a rendszer- váltás történéseiről, illetve az állampárt szervezetének korszerűsítési kísérleteiről, majd felbomlásáról teljes körű leírást adjon, de néhány, a budapesti pártszervezetet is érdemben érintő kérdést nem kerülhetünk meg. Az egyik ilyen téma az ún. káderhatáskör megszüntetése. Ezt a Bp. PB kezdeményezte 1989. március 13-ai ülésén,216 amit az MSZMP KB 1989. március 29-én megtárgyalt,217 majd az ott elfogadott állásfoglalást 1989. május 8-ai ülésén megerősítette.218 Saját hatáskörében 1989. június 26-ai ülésén intézkedett a Bp. PB a személyi ügyekben való új eljárásokról, illetve fővárosi szinten megszüntette a pártszervezet hatásköri listáját. Ez azt jelentette, hogy miként az MSZMP KB lemondott előzetes állásfoglalási jogáról - többek között - a Bp. PB vezető tisztségviselői kinevezése kapcsán, hason216 BFL XXXV.l.a.3. 227. őe. (1989. március 13.) 217 MOL M-KS-288.4. 257-258. őe. (1989. március 29.) 218 MÓL M-KS-288.4. 260-261. őe. (1989. május 8.) 276
