Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között

Gerhard - Koltai - V. László - Rácz: Az MSZMP fővárosi vezetése 1957-1989 között

lóképpen a Bp. PB hozzájárulási joga is megszűnt az általa irányított pártszervek választott funkcióit betöltők kinevezése esetében.219

A nyolcvanas évek folyamán visszatérően napirendre került a párt belső szervezetének hatékonyabbá tétele. Az első szervezeti korszerűsítési törekvés a XI. kerületi lakóterületi-körzeti alapszervezetekből összevont kísérleti pártbizottság megalakítása volt. Ezt az 1980-ban bevezetett, de időközben sikertelennek minősített modellt már 1984-ben megszüntették. Ezzel egyidejűleg adták meg viszont a nagyobb egyetemek pártbizottságainak - szintén kísérleti jelleggel - a kerületi, illetve városi jogú pártbizottsági státust.220 A fővárosban az ELTE-t, a BME-t, az MKKE-t és a SOTE-t érintő szervezeti változás sem váltotta be azonban a hozzá fűzött reményeket, ezért 1987- ben az MSZMP Politikai Bizottság a Budapesti Pártbizottságra bízta a kerületi jogú egyetemi pártbizottságok státusának rendezését,221 a Budapesti Pártbizottság azonban nem tűzte napirendjére a témát. A korszakban az utolsó szervezeti változás az egyszintű, tehát külön pártbizottság és végrehajtó bizottság nélkül működő kerületi vezető testületek létrehozása volt. Az MSZMP Politikai Bizottság először a fővárosi, illetve a megyei szintű pártbizottságok által kijelölt 4-5 alapszervezetben tette lehetővé 1984-től kezdve 13-19 fős, végrehajtó bizottság nélküli pártbizottságok létrehozását.222 Ezt a szervezeti változást már pozitívan értékelte a pártvezetés, így az MSZMP KB 1987. november 11-én már valamennyi pártbizottságot egyszintű, 7-19 fős létszámú pártbizottsággá alakította át, kivéve a legjelentősebbeket: Budapesten a fővárosi, a kerületi és a kerületi jogú pártbizottságokat.2231988-ra azonban már azt is lehetővé tették, hogy - igény esetén - a nagyobb pártbizottságok is egyszintű pártbizottságot alakíthassanak. 1988 szeptemberéig ezt az igényét öt fővárosi kerület jelezte.224

A rendszerváltás közeledtével Budapesti Bizottság szervezeti és személyi felépítése is egyre gyakrabban módosult. A központi pártszervezetben a megváltozott körülmények miatt 1989 folyamán ismét felmerült az 1988. évi, jelentős személyi és szervezeti átrendeződést hozó, de az MSZMP állampárti státusát még nem bolygató országos pártértekezlet után egy újabb, az MSZMP jelentősebb átalakulását eredményező pártértekezlet vagy kongresszus megrendezése. Ennek előkészítéseként ült össze a fővárosi pártszervezet utolsó pártértekezlete is, amelyen a kongresszusi küldöttek megválasztása mellett megvitatták az új programnyilatkozat, illetve szervezeti szabályzat tervezetét.225 Az 1989. október 6-án megnyílt XIV. kongresszus azonban kimondta az MSZMP feloszlását, helyette az állampárti helyzetéről lemondó Magyar Szocialista Párt megalakulását, és másnap már az új párt I. kongresszusaként folytatta munkáját. így ez a dátum a fővárosi MSZMP-korszaknak is a végét jelentette.

219 BFL XXXV.l.a.3. 230. őe. (1989. június 26.)

220 MOL M-KS-288.5. 917. őe. (1984. július 31.)

221 MÓL M-KS-288.5.1010. őe. (1987. október 20.)

222 MÓL M-KS-288.5. 917. őe. (1984. július 31.)

223 MOL M-KS-288.4. 228-229. őe. (1987. november 11.)

224 MÓL M-KS-288.5.1035. őe. (1988. szeptember 6.); MÓL M-KS-288.4. 242-243. őe. (1988. szeptember 27.)

225 BFL XXXV.l.a.2. 9. őe. (1989. szeptember 23-24.)

277