Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792-1815

Közlemények A hatalmas számot alátámasztandó álljon itt néhány adat. A 15 magyar gya­logezred az egész korszakban elvileg 3990, a 13 huszárezred 3205, a 17 határőrez­red pedig 4862 havi táblát készített. Azért elvileg, mert a gyakorlatban az ezredek részei önállóan készítették el saját táblázataikat, ha nagyon távol voltak az ez­redtörzstől.100 Tehát a valóságban a 12 507 táblázatnál többel kell számolni, és ez csak az ezredeket jelenti, amihez a többi, ezredszint alatti egység (szabadcsapat­ok, könnyűzászlóaljak, önkéntesek, vadászok, stb.) jön még. A magyar csapatok havi táblázatainak száma akár a 15 ezret is megközelítheti. A havi táblázatok fennmaradási mértékét jelen állapotban nem lehet felbecsül­ni. Az általános benyomás mintegy 300 doboznyi iratanyag101 áttekintését követő­en vegyes, a fennmaradás az ezredek tekintetében változó. A legkritikusabb 1792. február és 1797. április közötti időszakot tekintve a 34. gyalogezred tekintetében századszinten számolva 35,92%-os, a 32. huszárezred esetében svadronszinten 59,56%-os. A későbbiekben már igyekeztek egyben tartani az ezredeket, így rit­kábban találkozhatunk párhuzamos havi táblázatokkal. Az iratok fennmaradása is nagyobb arányú az 1800 utáni időszakban. Habár a Musterlisten und Standestabellen állag magas szinten rendezett, az iratanyag áttekintése során gyakran találkozhatunk az adott dobozba nem tar­tozó, más egységnek más évekről szóló iratával. A havi táblázatok tekintetében viszonylag kicsi az esélye, hogy más dobozba kerültek, mivel azok a szélesebb értelemben vett Monat-Tabellék első belívét képezik, és így általában vastagok, de akár kisebb egységek (pl. tartalékosztály, tartaléksvadron) esetében mégis el­képzelhető. Az ilyen módon kallódó forrásokat szinte lehetetlen összegyűjteni. Összességében a havi táblázatok fennmaradásának mértékét legalább 50% körü­linek becsülhetjük. A Monat-Tabellék esetében komoly nehézséget okoz, hogy a felvett adat­oszlopok gyakran változtak a helyzetnek megfelelően. Minden egyes tábla feldolgozásánál az első feladat az oszlopok adattartalmának egyeztetése, és csak ezután jöhet az adatok kinyerése. Ez utóbbinál figyelni kell, hogy a gyalo- gosezredeknél a gránátosokat csak akkor szabad a teljes állományba bevenni, ha azok valóban az ezredtörzzsel voltak, de ha gránátoszászlóaljakban, akkor adataikat el kell különíteni. Mivel a gránátoszászlóaljak adatai a főtáblázatok­ban külön megtalálhatóak, azok összetétele ismert,102 a havi táblázatokból a gránátosokra kinyert adatokat összeadva lehet a gránátoszászlóaljak adatait megkapni. 100 A 34. gyalogezred 1797 elejéig három havi táblázatot készített: az ezredtörzs a tulajdonosi és ezredesi zászlóaljjal, a gránátosokkal és a tüzérségi kezelőkkel; az alezredesi zászlóalj és a 4. zászlóalj, 1. MLST Karton 3117-3123. Ezzel szemben a 32. (1798-tól 3.) huszárezrednél a tartalék­svadron az ezred többi részével együtt, az egyetlen havi táblázatában található, 1. MLST Karton 7404-7407. 101 MLST, az 1., 19., 34. és 64. (Tiroler Jägerregiment Nr. 64. név alatt) gyalogezredek, az 1., 3., 11. és 12 (horvát-szlavón határőr, Kroatisch-Slavonisches Grenzhusarenregiment név alatt) huszárezredek, 6., 8., 12. és 14. határőr-gyalogezredek, 1. svalizsérezred, 1. vértesezred, 1. vadászzászlóalj és az 1. könnyűzászlóalj 1792 és 1815 közötti Standestabellen tartalmú iratanyaga. 102 Wrede, 1898b. 280-374. 196

Next

/
Thumbnails
Contents