Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792-1815

Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a havi táblázatok adatainak ösz- szegyűjtése jelenti a kutatás legkomolyabb nehézségét. A táblázatok felépítése viszonylag egyszerű, logikus és átlátható. A sorokban a gyalogságnál századok (külön a tüzérségi kezelők), lovasságnál svadronok találhatóak, alul egy össze­sítés. Az oszlopok első csoportját az alapadatok jelentik a század parancsnok szerin­ti megnevezésével, helyével, szállásának módjával (pl. kaszárnya, tábor, beszál­lásolás). A második blokk a létszámváltozásokat taglalja, elsőként a növekményt, majd a csökkenést külön a főtisztek és külön az őrmestertől lefelé lévő állomány tekintetében.103 Ezen belül külön oszlopokat jelentenek az áthelyezések, amelyek az ezreden belüli, illetve azon kívüli mozgást is mutatják. Tehát ha egy zászló­alj egyik századából áthelyeztek egy katonát ugyanazon zászlóalj másik száza­dába, akkor az összegben a növekedés és csökkenés összege is növekedett, de természetesen az összlétszám nem változott. Ez a tényező mutatja meg, hogy a Monat-Tabellék a személyügyi nyilvántartást szolgálták, ezért az ezredeken belüli mozgások, a harcoló, fronton lévő egységek feltöltésének rekonstruálásában elen­gedhetetlen szerepük van. A harmadik nagy blokkban az egység effektiv létszámának részletezését ta­lálhatjuk rangonként. A tiszteket név szerint, a többi katonát rangonként csopor­tosítva létszám szerint. Az összegzés alatt az előírt létszám, alatta pedig külön sorban a létszám felettiek és a hiányok találhatóak. Fontos megjegyezni, hogy az előírt adatok nem részletezik az egyes századok számára előírt állományt, csupán az egység teljes előírt létszámát adják meg. Ezen adatok lebontása századokra külön kutatást igényel.104 A negyedik tömb, amely csak a korszak első néhány évében található meg a havi táblázatokban, az effektiv állomány különféle hiányait taglalja: letar­tóztatottak, betegek, szabadságon lévők, stb. Az utolsó három oszlop tartogat még érdekes adatokat: a külföldieket,105 szerződött katonákat106 és a házasok számát. A Motiat-Tabellében felül, a táblázat felett külön részletezve találhatjuk a törzs tagjait név szerinti említéssel. A táblázat alatt általában magyarázó, részletező részek találhatóak, mint például az elesett, fogságba esett tisztek névsora, vagy - kuriózumként említhető - a 34. gyalogezred alezredesi zászlóalja esetében 1793- ban a kiképzésre mellérendelt alakulat, a Loudon-szabadcsapat107 adatai. 103 Ennek részletei alább táblázatos formában találhatóak. 104 Különösen sokat segít ebben a Nostitz-Rieneck-bizottság Kriegsarchivban található iratanyaga: MilKom Nostitz-Rieneck Karton 9. No. 1-3. és ad No. 1-3. A bizottságról 1.: Nagy-L., 2010.13-14., 166. és 256. Az előírt létszámokra 1. Nagy-L., 2010. 19-234. Nostitz, mint az Udvari Haditanács elnöke: Zivkovic, 1976. 4. 105 Itt a Habsburg Monarchián kívülieket találhatjuk, tehát nem a Magyarországon kívülieket. 106 Az ún. kapitulációval katonának álltak határozott idejű szerződést kötöttek a hadsereggel, amelynek lejártakor elhagyhatták a hadsereget, de újabb toborzópénz fejében újabb szerződést, kapitulációt is köthettek. 107 MLST Karton 3118.; Wrede, 1898b. 445-446. 197

Next

/
Thumbnails
Contents