Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792-1815
Közlemények az uralkodó kapott meg. A három típus tehát nem csupán adattartalmában, részleteiben, hanem a szolgálati útban és a további iratkezelés tekintetében is eltérést mutat. Ez megerősíti, hogy a három jelentéstípus egymástól független volt. A létszámadatok esetében a legfontosabb kérdés az adatok valóságtartama. Ebben a kérdésben nem tudunk másra hivatkozni, mint ezen táblázatok hivatalos voltára. Nyilvánvalóan semmiféle garancia nincsen arra, hogy valóban pontos adatokat tartalmaznak a források, de a létszámnyilvántartás részletessége, bonyolultsága a felelősségen túl is minden bizonnyal rákényszeríthette a parancsnokokat a pontos adatok közlésére. Ezen két táblázaton kívül még többféle adatszolgáltatási kötelezettség (Frührapport, Standesausweis, Standesextract) létezett,31 bár azok nem ilyen részletességű beadványok voltak. Mindenesetre a több, egymással párhuzamosan szolgáltatott komplex, nagy részletességű adatsorban tudatos torzítást elkövetni - annak gyors kiderülése nélkül - nem lehetett, így az adataikat megbízhatónak kell tartanunk. A három fő forrástípus hasonló, mégis részleteiben gyakran eltérő adatot közöl. Az adatok megfeleltetésének és az összevetés módszerének aprólékos kidolgozása fontos feladat. A továbbiakban az elérhető szakirodalmat, majd a három jelentéstípus adattartalmát és az iratok fennmaradását vizsgálom meg. Szakirodalom32 A császári-királyi hadsereg létszámviszonyainak tekintetében sajátos könyvészeti anyag áll rendelkezésre. Az első csoportba a kortárs, illetve részben kortárs munkák tartoznak, amelyek a hadsereg gazdasági rendszerét mutatják be. Bundschuh33 és Hübler34 sokkötetes munkái nem a történetiségre, hanem az akkor fennálló helyzetre helyezték a hangsúlyt, a történeti fejlődéssel nem, vagy csak kevéssé foglalkoznak. Különös értékük, hogy kizárólag eredeti forrásokból dolgoztak, több hasznos haditanácsi hivatkozást adnak meg, amelyek iratát azóta kiselejtezték. Hasonlóan jól használható Franz Müller kétkötetes szervezettörténeti munkája is.35 31 A hadseregben létező jelentéstípusokat, mint beadványokat Hübler megvizsgálta, összesen 118 különféle jelentési kötelezettséget talált: Hübler, 1822a 109-117. 32 Az osztrák hadtörténetírás eredményeinek összefoglalását 1. Broucek-Peball, 2000. 9-180. 33 Carl Bundschuh 1813 és 1819 között három kötetben és öt kiegészítő kötetben, Handbuch seit dem Militärjahre 1767... címmel (első kötete: Bundschuh, 1813), 1822-ben Uibersicht des bey der K. K. Oesterreichischen Armee betreffenden Militär-Oeconomie-Systems címmel három kötetben (első kötete: Bundschuh, 1822.) írta meg a császári-királyi hadsereg gazdasági rendszerét bemutató munkáját. 34 Franz Hübler 17 kötetet szentelt a császári-királyi hadsereg gazdasági rendszerének. Munkájának címe: Militär-Oekonomie-System der kayserlichen königlichen österreichischen Armee, 1820 és 1823 között jelent meg, 1. Hübler, 1820,1822a, 1822b. Kéziratos hagyatéka a Kriegsarchivban 1. Hübler. 35 Müller, 1845a. és 1845b. 180
