Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792-1815

Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere

létéiként, részletezéseiként szolgálnak.25 A továbbiakban a havi táblázat (Monat- Tabelle) elnevezéssel erre az összefoglaló táblázatra utalok. Ez tehát egy személyre lebontva megalapozott lista, közvetlenül az ezrednél készült a tárgyhónapot kevéssel követően. Az ezrednél általában nem egyetlen ilyen lista készült, hanem az ezred külön lévő részei külön készítették el a Monat-Tabellét. A 34. gyalogezred esetében külön listája van a két tábori zászlóaljnak együtt az ezredtörzzsel és a gránátosszázadokkal, valamint külön az alezredesi és külön a negyedik zászlóaljnak.26 A 32. huszárezred esetében viszont a Csehországban és a Németalföldön állomásozó tartaléksvadron és ezredzöm Tabelláit egybeszerkesztették.27

A másik fő jelentéstípus egy összefoglaló táblázat volt Stand- und Dienst Tabelle elnevezéssel.28 Ebben az adatokat más rendszer szerint, elsősorban inkább a szolgálatra fókuszálva csoportosították. Az ezredek ezen táblázataikat is továbbították, de nem közvetlenül a Haditanácsnak, hanem középszintre. A főhadparancsnokságoknál és a tábori hadseregeknél ezekből állították össze a saját táblázataikat. Emellett az Udvari Haditanács készítette el az egész haderőre vonatkozó összefoglaló, Haupt Stand- und Dienst Tabelle névvel illetett főtáblázatokat.29 Csak kevés párhuzamos középszintű és főtáblázat maradt meg, de az adataik megegyeznek, amiből teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a főtáblázatok a középszintű táblázatok egyszerű összeszerkesztései. Ez azért fontos, mert a rendszer bármely szintjéről megtalált táblázat adatai egymással kompatibilisek.

A harmadik fő forrástípust az elvileg békében évente tartandó mustra, háború idején pedig a revízió jelentette,30 amelyekről egy-egy összefoglaló táblázatot állítottak össze (Muster-Tabelle, Revisions-Tabelle). A többi forráshoz hasonlóan itt is az ezred külön állomásozó részeit külön mustrálták, így külön találhatóak a dokumentumaik is.

Az egységek által kötelezően vezetett és készített kétfajta kimutatás és a mustra (revízió) eltérő célt szolgált. A Monat-Tabellék és a hozzá kapcsolódó egyéb kimutatások a részletes, egyénre szabott, személyi adatnyilvántartás eszközei voltak, a békeidőben elvégzendő évi teljes mustra és a háborúban kötelező éves revízió során ezeket (is) ellenőrizték. A Stand- und Dienst Tabelle inkább a felsőbb hatóság összefoglaló tájékoztatását szolgálta. A mustra (revízió) jelentősége a személyi ellenőrzésben állott.

Az adatszolgáltatási rendszer alsó szintjén mindhárom típust el kellett készíteni. Ebből a havi táblázatokat és a mustra- és revíziós iratokat közvetlenül a felső szintre továbbították, míg az állománytáblázatok középszintre kerültek, ahonnan összeszerkesztve, rendszerezve a felső szintre, majd újabb összeszer- kesztés és rendszerezés után készült el a végleges eredmény, a főtáblázat, amit

25 Hübler az összes havi szintű jelentést Monath-Actnak nevezi, ennek része a Monat-Tabelle, 1.: Hübler, 1822b. 3.

26 MLST Karton 3117., 1792., ill. MLST Karton 3118., 1793. évi havi táblázatok.

27 MLST Karton 7404., 1792., ill. MLST Karton 7405., 1793. évi havi táblázatok.

28 Hübler, 1822a. 107; Bundschuh, 1813. 43-45.; Bundschuh, 1822. 39-40.

29 StDT Karton 3722.1799. márciusi főtáblázat és a fősereg állománytáblázata.

30 Egger, 1971. 27, Tepperberg, 1988. 342-343.

179