Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején
Közlemények dúlt több lőcsei és eperjesi céh is a Helytartótanácshoz, és ugyanígy elutasították őket.139 Egy évekig elhúzódó perben a szakolcai posztókészítők fordultak panasszal Czimar György céhmester ellen, aki Holicsba távozván, nem volt hajlandó a céhládát és kulcsait átadni, arra hivatkozva, hogy azokat csak „Czobor úrnak" adhatja át. Később kártérítések egész sorozatát követelték rajta különböző kárvallottak. Sajnos az ügy kimenetelét nem ismerjük.140 A hasonló esetek felsorolását vég nélkül folytathatnánk, de ezekből a példákból is látszik, hogy milyen különböző problémák merültek fel a céhekkel kapcsolatosan. A megoldásnál általában azt a gyakorlatot követte a Helytartótanács, hogy a „birtokon belül lévő" céhet meghagyta az adott kiváltságban, de ugyanezt a kiváltságot újonnan már nem adta ki más céheknek. A különbségek megszüntetését egységes céhlevelek kiadásával lehetett volna végrehajtani, de erre Magyarországon 1761-ig nem került sor. 5. Királyi rendeletek a céhek szabályozására A Helytartótanács - miként már említettük - elsősorban arra törekedett, hogy elhárítsa az útból a legnagyobb problémákat, melyek a szabad iparfejlődést akadályozzák. A már említett 1726. évi felmérés után több rendelet is született a különböző céhes panaszok megszüntetésére, illetve orvoslására, és 1733-ban Magyarországon is bevezették a német birodalmi céhreform mintájára készült, a magyar helyi eltéréseket figyelembe vevő szabályozást. 5.2. Az 1733. évi céhreform A Német-római Birodalomban már a 17. század közepétől folytak felmérések, és törekvések a céhek egységesítésére, szabályozására.141 Amikor Magyarországon a Helytartótanács 1724-ben megkezdte működését, és ezen belül a céhek felülvizsgálatát, a német területeken már a vége felé közeledett a céheket egységesítő folyamat. 1731-ben megszületett, és 1732-ben hatályba lépett a birodalmi céhrendelet, majd a legerősebb tagországban, Poroszországban 1737-ben egységes céhleveleket adtak ki. Magyarországon a céhek teljesen más szerepet játszottak az árutermelésben, mint a Német-római Birodalomban, és az eltérő társadalmi és gazdasági viszonyok miatt sem lehetett a birodalmi céhszabályzatot átültetni a magyar gyakorlatba. Már az 1720-as évek helytartótanácsi rendeletéi és döntései a német céhszabályzat irányába mutattak, és 1732 után ez a tendencia csak felerősödött. A Helytartótanács céhügyekért felelős referense, Sauska Ferenc vezetésével dolgozták ki a tanácsban az egész országra vonatkozó céhrendeletet, melyet az 139 MOL C 13 1736. március 23.; MOL C13 1737. szeptember 5. 140 MOL E 211III. series 27. tétel No. 10-15. 141 Erre ld. a sokszor idézett művet: Winzen, 2002. 162
