Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején

Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodása idején

új céhlevelet adott nekik, és hangsúlyozta, hogy mindkét nemzetiségű varga mesterre ugyanazok a jogok és kötelességek érvényesek.134

A Helytartótanács céhek különválásában, új céhek alapításában tehát mindig a helyi igényeknek, a céhtagok létszámának, a felvevő piac nagyságának, a rendelkezésre álló nyersanyag mennyiségének figyelembevételével határozott.

4.5. Egyéb felmerülő problémák

A Helytartótanácshoz beérkezett ügyek között a fentieken túl a legkülönfélébbeket találjuk. A fenti problémakörbe nem sorolható esetek általában egyedi, helyi adottságok szülte ügyek, melyeket éppen egyediségük miatt kellett külön intézni. Ez is mutatja, mennyire színes, eltérő képet mutat országszerte még az egyazon iparághoz tartozó céhek működése is. Az alsó-magyarországi bányavárosokban dolgozó mézeskalácsos céhek pl. megtudták, hogy a debreceni mézeskalácsosok családtagjaikkal együtt dolgoznak, amit ők kontár tevékenységnek tartottak, és a Helytartótanácstól kértek magyarázatot. Palásti Ferenc királyi biztos vizsgálata kiderítette, hogy a debreceni céh kiváltságlevele lehetővé teszi a családtagok munkáját is. Ugyanezt viszont utólag már nem engedték meg a bányavárosi céheknek.135

Teljesen szokatlan esemény volt, mikor a céh saját céhmestere ellen tett panaszt 1725-ben. A pozsonyi halász céh megvádolta Somody Ferenc céhmestert, hogy a Csallóközben fogott halakkal a céh kárára, saját hasznára kereskedik.136 Az ilyen jellegű ügyeket a Helytartótanács a céh belügyének minősítette, melyet a céh saját bírói fóruma előtt kell elintézni. Segítséget adott viszont abban az esetben, ha a céh jurisdictio-ja alá tartozó tagokat mások zaklattak, mint pl. a Győr megyei céhek esetében, akik 1736-ban panasszal fordultak a Helytartótanácshoz, mert Leopold Philipp Karl Joseph von Ligne Arenberg katonai parancsnok bírói jogkörébe vonta a céheket, és emiatt nem települtek új iparosok a megyébe, holott szükség lett volna rájuk.137

A céhek előírták tagjaiknak törvényes származásuk igazolását is, melyet a Helytartótanács is támogatott, de a céhlevelek nem tértek ki a feleségek származásának igazolására. Lang János csallóközi süvegest azért zárta ki a céh, mivel feleségéről elterjedt, hogy törvénytelen származású. A Helytartótanácshoz azért fordult, mert a szükséges iratokat külföldről kellett volna beszereznie. A Helytartótanács azonban nem tartotta fontosnak és kötelezőnek, hogy a mesterek a házastársukról és annak rokonságáról is bizonyítványokat mutassanak be, így utasította a céhet Lang János visszavételére.138 Ugyanilyen problémával for134 MOL C13 1738. augusztus 13.

135 MOL C 19 1728. március 5.

136 MOL C 201725. április 26.

137 MOL C 20 1736. augusztus 21.

138 MOL C 13 1732. július 31.

161