Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején
Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok Hl. Károly uralkodása idején A céhből kiszorult legényeknek nem sok választásuk volt, vagy kontárként próbáltak megélhetést szerezni, jobb esetben elszegődtek egy uradalomba, vagy beházasodtak egy-egy céhmester családjába, elvették leányát, illetve özvegyét, így tett Andreas Burghard varga legény, akit évekig nem vettek fel a budai céhbe, és mestere elbocsátó levelet sem adott neki. Erre megszökött, és Szegeden feleségül vette Sprenger varga lányát, így azonnal felvételt nyert a szegedi céhbe. A budai céh ezek után már szökött legényként sem vihette vissza Budára, és a Helytartótanácsot kérték fel intézkedésre. A Helytartótanács azonban se vissza nem vitette Burghardot Budára, sem a szegedi céhet nem kötelezte a felvétel visz- szavonására.109 Napirenden volt az is, hogy a rokon szakmák elcsábították egymás legényeit. A céhek kiváltságlevelei jogot biztosítottak a céhnek arra, hogy ilyen esetben az illetékes törvényhatóság előtt felléphettek a másik céh ellen, és az elcsábított legényt visszakaphatták, és megbüntethették. A soproni ácsok az asztalosokat panaszolták be ez okból, de a városi magisztrátus nem adott helyt panaszuknak, ezért fellebbeztek a Helytartótanácshoz, ahol szintén nem találtak meghallgatásra.110 Általában elmondható, hogy amikor a Helytartótanácsnak a céhek és a céhből kiszorult kontárok vitájában kellett döntenie, akkor az esetek többségében a kontárok javára született döntés. így pl. a kontárokat támogatták az esztergomi mészárosok ellenében, akik tiltakoztak a céhen kívüliek húsárulása ellen,111 vagy a soproni céhből kiszorult tímárokat, akik a földesúr engedélyével, a lékai és a kaboldi zsidó kereskedőktől vett nyersanyaggal dolgoztak szerte a megyében112 A céheknek általában véve komoly problémájuk volt a falvakban, uradalmakban dolgozó kontárokkal, mivel őket megvédte a földesúr a céh ellenében is, és biztosított nekik szerszámot és nyersanyagot. A pozsonyi vargák a Helytartótanácsnak panaszolták az ilyen kontár vargák tevékenységét, szerintük ezeknek tisztességes felszabadító levelük sincs, és mesterremeket sem készítettek. Ezért nem járultak hozzá önálló céhbe tömörülésükhöz sem, és ők sem vették fel őket. A Helytartótanács végül is engedélyezte a földesúri vargáknak a céhalapítást, de nem Pozsonyban, és előírta számukra a mesterremek elkészítését.113 Szintén ura védelmét élvezte Budán Johann Georg Rubesch, aki Heinrich von Daun tábornok házi szabója volt. A tábornok azonban elköltözött Budáról, és Rubesch ott maradt, mire a patrónus távozása után a szabó céh azonnal panaszt nyújtott be ellene, és kérte a Helytartótanácsot, tiltsa be működését, mert eddig is igen sok kárt okozott nekik. A Helytartótanács nem is válaszolt a panaszra.114 Mint a későbbiekben még látni fogjuk, a Helytartótanács több rendelettel is próbálta védeni a legényeket, és a céhen kívül rekedt kontárokat, hiszen ők kép109 110 111 112 113 114 MOL C 201736. december 22.; MOL C 201737. április 6. MOL C 20 1732. március 19. MOL C 20 1726. május 15. MOL C 20 1728. szeptember 23. MOL C 20 1733. március 10.; MOL C 21 1732. december 30. MOL C 20 1735. március 19. 155
