Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején
Közlemények viselték azt a szabad, képzett munkaerőt, melyet az örökös tartományok iparosodottabb részein már a 17. század végén a manufaktúrákban tudtak alkalmazni. Magyarországon a manufaktúrák alapítása még néhány évtizedet váratott magára, de ekkor rendelkezésre állt az a szakképzett munkaerő, melyet a manufaktúraalapítók oda tudtak vonzani.115 4.4. A céhek egymás közötti rendezetlen ügyei Céhek közötti nézeteltérésekkel már a fentiekben is találkozhattunk. Az ilyen torzsalkodások főbb okai a következők lehettek: 1. A rokon szakma céhei elcsábították egymás legényeit, vagy felvásárolták egymás elől a nyersanyagokat. 2. Szintén a rokon szakmákhoz tatozó céhek olyan termékeket állítottak elő, melyekkel kárt okoztak a másik céhnek. 3. Azonos szakmához tartozó céhek konkurenciaharcot folytattak egymással a piacért, a nyersanyagért, stb. 4.4.1. Legények elcsábítása A legények helyzetének vázolásakor már említettük ezt a problémakört. Az átcsábításnak két módja volt, a legények vagy a nagyobb fizetségért mentek el, mint pl. egyes Baranya megyei kőművesek, akik 40 dénár/napos díjukat 60 dénár/nap- ra cserélték fel a szigeti kapitánynál.116 Előfordult az is, hogy az egyik céh erővel vette el a legényeket a másiktól, amint ez Pozsonyban is történt, mikor a szüret idején nem lévén elég hordókészítő mester, a pozsonyi kádár céh a szentgyörgyi kádárok két legényét fogta el, és kényszerítette munkára Pozsonyban, azzal az indokkal, hogy a város területére jöttek dolgozni117 Az ilyen ügyekben a Helytartótanács általában nem foglalt állást, az illetékes törvényhatóságra bízta az ügy kivizsgálását és megítélését, de rendeletéiben többször is megtiltotta más céhek legényeinek átcsábítását. Valójában a legényekkel kapcsolatos ügyek III. Károly uralkodásának idején még kezelhetőek voltak. A céhen kívülre szorult, létszámukban egyre nagyobb súllyal jelentkező „kontár" iparoslegények problémaköre Mária Terézia magyar királynő (1740-1780) idején, az 1750-es évektől igényelt nagyobb, állami szintű odafigyelést. 115 Az uradalmakban dolgozó kontár iparosok helyzetének, lehetőségeinek, működésüknek vizsgálata és elemzése még várat magára, ez külön kutatás feladata lehet. 116 MOL C 20 1724. június 2. 117 MOL C 20 1724. szeptember 24. 156
