Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején

Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodása idején

1720-as évekre is jellemző volt, de a később még bemutatandó 1733-ban bevezetett szabályozás után egyre gyakoribbá vált. A céhek féltékenyen őrizték kiváltságaikat, bezárkóztak, és féltek az újításoktól. Limitálták a mesterek számát, és a felvételnél előnyben részesítették azokat a jelölteket, akik mesterek fiai voltak, vagy mester leányát vették feleségül.

A céhből kiszorult legények szükségszerűen kontárok lettek, korlátozott iparűzési és árueladási lehetőségekkel. A céhek privilégiumlevelében több olyan pont is szerepelt, mely a kontárok elleni védelemre, vagy más céhek ellen való fellépési jogra vonatkozott, így pl. a céheknek joguk volt arra, hogy a vásáron a céh engedélye nélkül áruló kontár mesternek nemcsak áruját, hanem még a szerszámait is elkobozhassák. Némely céhlevélben külön kitértek arra, hogy a kontárok még a heti, illetve havi vásárok idején is csak a városon kívül árulhattak, és ha azon belül tették volna, árujukat a céhes mesterek ugyancsak elvehették. Nem egyszer előfordult, hogy valamelyik uradalomban dolgozó iparos földesura fordult panasszal a Helytartótanácshoz, mert a neki dolgozó kézművest a céh árujának értékesítésében, vagy nyersanyagbeszerzésben háborgatta.

Mivel a céhmesterek általában a városok tanácsaiban is előkelő helyet foglaltak el, előfordult olyan eset is, hogy a céh a betelepülni kívánó mestert polgárjogának megszerzésében is akadályozta, ugyanis ha nem volt polgárjoga, nem lehetett céhtag sem. így járt Schlik György győri szűcs is, akinek hosszú ideig kellett küzdenie a polgárjog megszerzéséért, majd miután ennek elnyerése után sem vették fel a céhbe, a Helytartótanácsnak kellett közbelépnie.52 Rosszabbul járt két bécsi mesterlegény Budán. Christoph Neugruber és Johann Schweiger varga legények 1733-ban Bécsben eltöltött vándorlás és próbaévek után érkeztek Budára letelepedési szándékkal. Kérték felvételüket a céhbe, ahol nem utasították el őket, sőt, egy atyamestert is kijelöltek számukra, a felvételt pedig a budai polgárjog megszerzéséhez kötötték. A kötelező egy év eltelte után azonban a magisztrátus indok nélkül megtagadta a polgárjog megadását, még 1737-ben sem kapták meg azt. Schweiger feladta a dolgot, és távozott Budáról, de 1737-ben Neugruber még mindig várakozott, és mivel a magisztrátus nem foglalkozott vele, a Helytartótanácshoz fordult. A Helytartótanács vizsgálatot rendelt el az ügyben, de a polgárjog megadását nem rendelhette el.53

Az 1730-as években a céhen belüli protestáns és katolikus ellentétek éleződésével még az uralkodó is a katolikus céheket támogatta olyan értelmű rendeletével is, miszerint az akatolikusok nem nyerhettek polgárjogot, és így értelemszerűen a céhbe sem kerülhettek be.54

Michael Saczlauer bécsi tímár rögtön királyi menlevéllel (Sclmtzdekret-teY) érkezett Bécsből Nagyszombatra. Ennek ellenére a céh megpróbált ellenállni, de mind a Helytartótanács, mind a magisztrátus közbenjárt.55 így a céh kénytelen volt őt felvenni, de tiltakoztak ellene, és a magisztrátus is támogatta őket ebben,

52 MOL C131735. december 16.

53 MOL C 20 1737. augusztus 13.

54 MOL E 136 11. tétel 1733. április 21.

55 MOL C131730. május 19.; MOL C 131731. május 11.

143